Gazdag vagy szegény

Egyszer egy jól kereső apa úgy döntött, hogy elviszi vidékre 7 éves kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is vannak, és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt,hogy milyen szerencsés családban él.

Egy egyszerű falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa megkérdezte fiát.

- Nos, mit gondolsz erről az útról?

Kaffka Margit: Tó-mese (1901.)

Zsombék fenekén, hínár sűrüjén
Ott alszik a mélyben a vízi legény.
Ott szélbe se hallani habsuhogást,
Csak néha, ijedve, ha zizzen a nád.
Míg fenn van a nap,
Nem csobban a hab,
Oly félve suhan, mert könnyű az álma
Gyöngyházcsiga-héjbul emelt palotába -
S megvetve az ágya van ifjú szívekbűl,
Megtépett, elkínzott leányszívekből.

Mert néha sóhajtva feljön a habbul,
Lányszívre vadászni a parton elindul,
Szép, ifjú alakba bolyong az erdőn,
Van, hogy a faluba, fonóba is eljön,
És hogyha lát
Tüzes szemű lányt,
Megrontja, megejti a vízi ember
Örvénylő, zivataros szerelemmel.

Newyear

Szélcsend

lázas miértek
lepték meg lelkem
mint a tengert ölelő szélcsend
-a lendület letett
csak bent
a szunnyadó sötétben
zsibong
forrong
dúlnak az öntisztító harcok

a tudat a vádlott
forró képzelete
(túl) sokra vágyott
-mentsége
bűne:
nagyon szeretett

sejtem
nem soká
´tart-mehet´
egyszer
pára-köddé érnek
a kételyek
felébrednek az álmok
a tilos
a távol
visszaintegetnek
az átlépett határok

-s holdfény táncol a habokon

                                 A négy gyertya története

Add Istenem, hogy szeressük egymást!

Add Istenem, hogy szeressük egymást!
Add, hogy minden embert szeressünk,
még ellenségeinket is;
nem azért, mivel testvéreink,
hanem hogy azok legyenek!

Add, hogy mindig égjen bennünk
ez a testvéri szeretet,
a testvér mint olyan iránt,
és az ellenség iránt,
hogy a szeretettől testvér legyen.

A pozitív gondolkodás a negatív hatású kifejezések és gondolatok kerülése mellett elsősorban megoldáscentrikus hozzáállást jelent.

Már az ókorban is neves szószólói voltak. Marcus Aurelius így írt a Rossz érzések ellenszere című művében: „Ne ijeszd el magad az élettől azzal, hogy csupán a gondokról s a bajokról képzelegsz. Ne vetítsd előre a még nem létezőt, s ne éleszd újra letűnt bajaidat. Amikor gondok kínozzák sorsod, tedd fel a kérdést: mi az, ami most elviselhetetlen?