” Egy nap egy igazgató behívott három tanárt, és ezt mondta: „Önök a
három legjobb tanár intézményünkben, ezért önökre bízunk kilencven magas
intelligenciájú tanulót, lássuk, mit tudnak velük kezdeni”. Ezek a
diákok harminc százalékkal magasabb teljesítményt értek el, mint a többi
gyerek az iskolában. A tanév végén az igazgató hivatta a három tanárt,
és ezt mondta: „Be kell vallanom valamit. Önök nem a kilencven
legígéretesebb tanulót kapták; a diákok teljesen átlagosak voltak.
Véletlenszerűen választottuk őket, és önökre bíztuk.” A tanárok ebből
természetesen azt a következtetést vonták le, hogy nyilván különleges
pedagógiai képességeiknek köszönhető a diákok nagyszerű előmenetele.
„Még valamit meg kell vallanom” – folytatta az igazgató. – „Önök nem az
iskola legjobb tanárai, kalapból húztuk ki a neveket.” Nos, miért
teljesítettek azok a diákok és azok a tanárok olyan magas szinten? Mert
arra biztatták őket, hogy higgyék el, hogy képesek rá! A baseballsztár
Reggie Jackson mondta: „Megmondom, mitől lesz valakiből jó edző: a jó
edző képes elérni, hogy a játékosok azt higgyék, jobbak, mint valójában.
Rávesz arra, hogy jó véleményed legyen saját magadról. Tudtodra adja,
hogy hisz benned. Eléri, hogy még többet hozz ki magadból. És ha egyszer
felismerted, hogy milyen jó vagy, többé már nem fogsz megelégedni a
játékban kevesebbel, mint hogy a tőled telhető legjobbat nyújtsd.” Tehát
ma menj, és bátoríts valakit!
Kommentáld!