„Beszéld el gyermekeidnek… a hatalmas dolgokat, amiket cselekedtem…” (2Mózes 10:2 NKJV)
Nem elég elmenekülni a múltadból. Inkább meg kell törni a
hatalmát fölötted, különben egész hátralévő életedben üldözni fog.
Amikor kitörsz valamiből, ami újra és újra megpróbál foglyul ejteni,
akkor létfontosságú, hogy legyőzd – különben nem tudsz továbblépni, és
élvezni az Istentől neked készített áldásokat. Kegyetlen érzés azt
hinni, hogy valami már véget ért, aztán rájönni, hogy mégsem. De ne
feledd: Isten volt az, aki megengedte, hogy a fáraó Izráelt egészen a
Vörös-tengerig üldözze. Miért? Két okból.
Először, „…hogy ezeket a
jeleket mutassam [neked]…” (2Mózes 10:1 NKJ). Isten azt akarja, hogy
lásd meg, hogy ha benne bízol, a nehézségek és akadályok nem jelentenek
semmit. Azt akarja, hogy ez a tapasztalat olyan mérföldkő legyen az
életedben, amelyből később is hitet meríthetsz, amikor a következő
problémáddal nézel szembe.
Másodszor, „…hogy elmondhasd…
[gyermekeidnek]… a hatalmas dolgokat, melyeket cselekedtem…” (2Mózes
10:2 NKJV). Nem kell többé a fáraó (a sátán) uralma alatt élned. A
páskához hasonlóan, ha Jézus vérét hittel szíved ajtófélfáira kened, a
helyzeted megváltozik. Többé nem rabszolga vagy, hanem Isten gyermeke. A
generációs átok megtört. Gyermekeid most már Isten áldása alatt
nőhetnek fel. Lehet, hogy bántalmazás, alkoholizmus, harag és
elhagyatottság volt a múltad története, de ez a jövődre többé már nem
vonatkozik.
Isten különböző módokon tudja megoldani a problémádat, de néha a
Vörös-tengeren visz át, hogy a túlsó partra érve visszanézhess, és lásd a
fáraót és seregeit „holtan a tenger partján” (2Mózes 14:30), és tudd,
hogy a csatának vége!/FORRÁS: MAI IGE/
Kommentáld!