Két utazó angyal megállt, hogy az éjszakát egy tehetős család házában töltse el.
A család udvariatlan volt, és megtagadta az angyaloktól, hogy a nagy ház vendégszobájában pihenjék ki magukat. Ehelyett
egy kis helyet kaptak a hideg pincében. Amikor kinyújtóztak a kemény
padlón, az idősebb angyal meglátott egy lyukat a falon és kijavította
azt. Amikor a fiatalabb angyal kérdezte, miért, az idősebb angyal így
felelt: "A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak."
A
következő éjjel mindketten egy nagyon szegény, de vendégszerető paraszt
és felesége házában pihentek. Miután azt a kevés ételt is megosztották
velük, amilyük volt, átengedték az angyaloknak az ágyukat, ahol ők jól
aludtak. Amikor a következő napon a nap felkelt, az angyalok könnyek
között találták a parasztot és a feleségét. Az egyetlen tehenük, akinek a
teje az egyedüli bevételük volt, holtan feküdt a mezőn.
A fiatal
angyal dühös lett és kérdezte az idősebbet, hogyan hagyhatta, hogy ez
megtörténjen. Az első embernek mindene megvolt, mégis segítettél neki,
vádolta. A második családnak kevese volt, és hagytad, hogy elpusztuljon a
tehenük.
A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak, mondta az idősebb angyal.
Amikor a nagyház hideg pincéjében pihentünk, észrevettem, hogy a falon
lévő lyukban arany van. Mivel a tulajdonos olyan mohó volt és nem akarta
megosztani szerencsés sorsát, betapasztottam a falat, hogy ne
találhassa meg.
Amikor a utolsó éjszaka a paraszt ágyában aludtunk,
jött a Halál angyala, hogy elvigye a feleségét. Helyette odaadtam a
tehenet.
Kommentáld!