Felszínes "szeretet"
A szeretet rendkívül ritka jelenség. Egy másik ember középpontjának
megtapasztalásához gyökeres átalakuláson kell keresztülmenned, mert
ahhoz, hogy eljuthass valakinek a középpontjához, előbb lehetővé kell
tenned, hogy az a másik is elérjen a te középpontodig.
Sebezhetővé kell válnod, tökéletesen sebezhetővé és nyitottá. Ez kockázatos. Megengedni valakinek, hogy megismerje legbenső
középpontodat, kockázatos, veszélyes, mert nem tudhatod, mit tesz majd
veled az a másik. Ha feltárod minden titkodat, ha előbukkan mindaz, amit
elrejtettél, ha tökéletesen megnyílsz, nem tudhatod, mit tesz majd
veled a másik. Ezért van a félelem. És ezért nem nyílunk meg sosem.
Egy felszínes ismeretségről azt gondoljuk, eljött a szerelem. A
felszínek találkoznak, és azt hisszük, mi találkoztunk. Te nem vagy
azonos a felszíneddel! A felszín valójában az a határvonal, ahol te
magad véget érsz; csak a kerítés körülötted. Ez nem te vagy! A felszín
az a hely, ahol te véget érsz, és ahol a világ kezdődik.
Sokszor még az évek óta együtt élő házastársak is csupán távoli
ismerősök egymás számára. Nem ismerik egymást valójában. És minél tovább
élsz együtt valakivel, annál inkább megfeledkezel arról, hogy a
középpont feltáratlan maradt. Ezért elsőként azt kell megértened, hogy
az ismeretséget ne azonosítsd a szerelemmel.
Megeshet, hogy
szeretkezel valakivel, szexuális kapcsolat köt össze vele, de a szex is
csupán felszín. Ha nem találkoznak a középpontok, a szex mindössze két
test találkozása. És két test találkozása nem a ti találkozásotok. A
szex is csak ismeretség marad - fizikai, testi ismeretség ugyan, de
ismeretség. Csak akkor engedheted meg valakinek, hogy belépjen a
középpontodba, ha nincs benned félelem, ha nem rettegsz, hanem szeretsz, "a teljes szeretet kiűzi a félelmet".
Osho
Kommentáld!