„Mert megpróbáltál minket, Istenünk, megtisztítottál, mint az ezüstöt… de kivezettél, és felüdültünk.” (Zsoltárok 66:10-12)
Amikor Jézus elmagyarázta az Ő követésének árát, néhány
tanítványa elhagyta őt. De a hatás, amit azokra gyakorolt, akik
maradtak, a mai világban is érezhető. Mire leveleiket írták, Jézus
apostolai megtanulták, hogy az élet minden próbáját lehetőségnek
tekintsék hitük erősítésére és hatékonyságuk növelésére.
A hit próbái mindig lehetőségek arra, hogy átadjunk Istennek valami
számunkra értékeset, akkor is, ha jogunk van ahhoz is, hogy ezt ne
tegyük meg. Amikor a hited próbára van téve, úgy fogod érezni, hogy a
körülmények ellened támadnak, és a végsőkig próbára tesznek, de Istentől
nem fogod távol érezni magad; mérlegre leszel téve, de nem ítélnek el,
és nem nyilvánítanak bűnösnek. A zsoltáros ezt írja: „Mert megpróbáltál
minket, Istenünk, megtisztítottál, mint az ezüstöt… de kivezettél, és
felüdültünk” (Zsoltárok 66:10-12). A hit próbája nem tesz próbára
semmit, hacsak nem kényszerít messzebb, mint a legutóbbi próbád – amíg
nem lépsz át egy következő szintre onnan, ahol már bizonyítottál! Ha
minden alkalommal megpróbálsz elfutni vagy visszavonulni, amikor úgy
érzed, hogy már a határaidhoz értél, sohasem fogod megtudni, hogy
mennyire bízhatsz Istenben – vagy hogy Ő mennyire bízhat meg benned. A
tűz, ami megtisztíthat minket, mint az ezüstöt, jöhet egy állás, egy
kapcsolat, az egészség vagy a jó hírnév elvesztéseként – de Istennel a
végeredmény sohasem kétséges. Ha ma azon tűnődsz: „Még mennyit tudok
elviselni?”, hallgasd meg J. C. Ryle püspök szavait: „Egyedül abban
lehetünk biztosak, hogyha a holnap keresztet fog hozni, Ő, aki küldi,
meg tudja, és meg is fogja adni a kegyelmet az elhordozására.” Isten
országában ez így működik: ha a hited próbára kerül, a jellemed
nemesedik, és végül elnyered a felüdülést./FORRÁS: MAI IGE/
Kommentáld!