Az
Egyiptomból származó orvostudománnyal kapcsolatos Ebers-papiruszból
többek között megtudhatjuk, melyek voltak azok a növények, amelyeket
gyógyászati célra használtak. Ebbe a csoportba tartozik a kapor, más
néven uborkafű is. Közeli rokonságban áll a sárgarépával, a köménnyel és
a petrezselyemmel. Térségünkben meglehetősen közkedvelt egynyári
zöldfűszer, aminek levelei, fiatal vágása valamint beérett termése,
frissen és szárítva egyaránt hasznosítható. Kellemes illatú gyógy- és
fűszernövény egyben, aminek aromája leginkább a köményre hasonlít,
jellegzetes aromáját pedig az illóolajok adják. A gasztronómia világában
- a magyar konyhában különösképpen - előszeretettel használjuk saláták,
mártások, szószok, levesek, savanyú káposzta valamint uborka
ízesítésére is.
Jótékony hatásai
Illóolajokban rendkívül gazdag,
elsősorban gyomorerősítőként és vizelethajtóként tartjuk számon, de
nyugtató és antibakteriális hatású, álmatlanság ellen, fogínygyulladás
esetén is kiváló, ráadásul a leheletet is frissíti. Frissen vagy tea
formájában fogyasztva vesebetegség, hányinger, emésztési
rendellenességek, felfúvódás esetén is gyógyírként szolgál, kismamáknál
pedig serkenti a tejelválasztást. A kapormag rendkívül jó hatással van a
hormonháztartásra, ezért fogyasztása a menopauza időszakában levő
nőknek különösen ajánlott. Kevesen tudják, hogy a narancsbőrrel is
sikeresen felveszi a harcot, a belőle készített főzetnek pedig
bőrregeneráló és fiatalító hatása van. Kalciumban, mangánban, vasban
gazdag, de jelentős mennyiségű C-vitamint is tartalmaz.
Hatóanyag-kutatók igazolták, hogy antioxidáns vegyületei semlegesítik a
daganatos sejteket. A kapornak jóval több egészségre gyakorolt jótékony
hatása van, mint azt gondoljuk, ezért érdemes belőle minél többet
fogyasztani.
Kommentáld!