„…Tevéidnek is merítek…” (1Mózes 24:19)
Rebeka története az élet egy nagyon fontos igazságát tanítja
nekünk: Ha a lehetőség kopogtat, állj készen az ajtónyitásra! Rebeka nem
gondolt arra, hogy mennyi plusz fáradságba fog kerülni tíz szomjas teve
megitatása. Nem mondta: „Ilyen munkát nem szoktam végezni, nincs benne a
munkaköri leírásomban”. Ő a következő alapelv szerint élt: „Tedd meg
mindazt, ami a kezed ügyébe esik, és amihez erőd van…” (Prédikátor
9:10). Nem akkor fejlesztette ki hirtelen ezt a fajta munkamorált,
amikor Eliézer felbukkant, minden nap ezt gyakorolta. És ez
kifizetődött. A lelkiismeretes munka mindig meghozza jutalmát. Isten
figyeli a hozzáállásodat és a kis dolgokban való helytállásodat. A nagy
pillanatok nem azokhoz jönnek el, akik várnak rájuk – a kis dolgokban és
a mindennapos, minden különösebb dicsőséget nélkülöző egyszerű
szolgálatban való hűség által érkeznek el. Rebeka nem idézte a Tórát, és
nem kérdezte Eliézert, hogy milyen felekezethez tartozik. Ahelyett,
hogy szuper-szellemi próbált volna lenni, egyszerűen csak kedves volt.
Ezzel felhívta magára a férfi figyelmét, elnyerte tiszteletét, és végül
Ábrahám családjának tagja lett. Ennél jobb már nem is lehet! Figyelj meg
még egy dolgot: amikor Rebeka hazavitte Eliézert, hogy bemutassa a
családjának, ők azt akarták, hogy várjon még tíz napot, mielőtt elmegy
Izsákhoz. Ez volt a szokás. De Rebeka ezt mondta: „Elmegyek!” (1Mózes
24:58). Ha Isten megnyit egy ajtót, ne késlekedj! Ne mondd: „Mások
alkalmasabbak erre, mint én”. Ha Isten téged szólított, akkor te vagy a
megfelelő személy. Tehát lépj túl a félelmeiden, és indulj el arra,
amerre Ő vezet!/FORRÁS: MAI IGE/
Kommentáld!