A tanítványság ismertető jeleiről:
A tanítvány ismeri a mesterét,
nemcsak ismergeti, kóstolgatja, - ismeri. Egyre mélyebben, az egész
gondolkozását. A tanítvány szereti a mesterét. Mégpedig a Biblia azt
mondja, hogy teljes szívéből és teljes elméjéből. Tiszteli a mesterét. A
tanítvány előtt abszolút tekintély a mester. Ha nem, akkor elmegy egy
másik mesterhez. Ha csalódott benne, nem bízik benne, akkor nincs
értelme ott maradni. A tanítvány bensőleg azonosul a mesterrel. A Biblia
mindig így beszél a tanítványságról. A tanítvány számára a mester szava
parancs. Nem szükséges indokolnia, nem kell megismételnie. Elhangzott,
és ő teszi. Miért? Mert bízik benne. Mindig elsőbbséget biztosít a
mesterének. A leggyakrabban ezt olvassuk: a tanítvány követi a mesterét,
ami azt jelentette abban az időben, hogy együtt élt vele. A tanítványok
Jézussal is éjjel-nappal együtt voltak. Kánában, ahol Jézus nagy
kanállal evett, a tanítványok is bőségesen jóllaktak. A samáriai faluba
nem engedték be Jézust, a tanítványoknak sem volt hol lehajtaniuk a
fejüket. Teljes sorsközösség és állandó együttlét. A tanítvány
folyamatos párbeszédben van a mesterével, és feltétel nélkül
engedelmeskedik neki.
El lehet-e mondani, ha bizonyos megszorításokkal is és alázatosan,
hogy igen, van sok helyen pótolnivalóm, de szívem szerint és a lényeget
tekintve Jézus Krisztus tanítványa vagyok és az is akarok maradni. Ezt a
vele való közösséget a tanítvány állandóan ápolja és éppen a mesternek
való engedelmességgel bizonyítja.
Kommentáld!