Ahol mindig karácsony van...

                                     Látogatás Betlehemben

Betonfal kapuján át, szögesdrót és géppuskás katonák között lépünk be Betlehembe. Az embert valami fészkelődő feszültség fogja el. Azután behunyom a szemem, s római katonákat látok, akik az öszszeírásra érkezőket irányítják, Augustus császár rendelése szerint...

A születés csillaga

Kétezer éve e terület a Római Birodalomhoz tartozott, de Heródes király közvetlen uralma alatt állt. Ma a város és környéke - Izrael állam részeként - palesztin autonóm terület. A Jeruzsálem melletti település már Jézus születésekor szent volt a zsidó nép számára, mert ott született Dávid, és ott nevezték őt először királynak. Ma Betlehemet inkább a Megváltó szülővárosaként emlegetik, s szent helynek tartják az egész világon.

Fejet hajtva léphetünk csak a Születés-bazilikába

Létezik egy másik, galileai Betlehem is, Názárettől nem messze. Egy elmélet szerint József biztosan nem utazott várandós jegyesével kétszáz kilométert, s Jézus valójában ebben, az otthonukhoz közelebbi városban jött a világra. Voltak idők, amikor zarándokok is érkeztek a galileai Betlehembe emiatt. Mária azonban már megtette egyszer áldott állapotban csaknem ugyanezt az utat, mikor meglátogatta Erzsébetet Eim Karemben, Júda városában. A család onnan származott, s az akkori törvények szerint mindenkinek oda kellett mennie a népszámlálás idején, ahol öröksége volt - Lukács ezt le is jegyzi. Máté pedig, nyilván mert tudott a másik településről, külön kiemeli, hogy Jézus a júdeai Betlehemben született.

A születés helyszíne a világ egyik legősibb keresztény zarándokhelye. Már a Krisztus utáni 160-as években Szent Jusztin említést tesz írásában a barlangról, amelyet Jézus szülőhelyeként tisztelnek. E hely fölé Nagy Konstantin építtetett templomot a IV. században, tehát előbb, mint Jeruzsálemben. Különleges ez a templom azért is, mert számos része - a mozaik, az oszlopsor - fennmaradt a mai napig, ami ritkaság a Szentföldön.

Ortodox nővér olajat tölt a barlang lámpásaiba

A változó történelem persze rajta hagyta nyomát az épületen. A Születés-bazilika ma látható falait a keresztesek emelték. Boltíves bejáratát az oszmán uralom alatt szűk és alacsony ajtóvá építették át, hogy megakadályozzák, hogy a fosztogatók szekerekkel menjenek be az épületbe. Ezt később a zarándokok az "Alázat kapujának" nevezték el, hiszen csak mélyen meghajolva léphetünk a templomba. A bazilika tetőszerkezete a XV. századból való, míg a hozzáépített Szent Katalin-templom az 1880-as évekből, kerengőjét pedig 1948-ban állították helyre. Az épületegyüttest ma a római katolikus, az örmény és a görög ortodox egyház közösen felügyeli. Magát a barlangot, ahol ezüstcsillag jelzi a születés helyét, éppen ez utóbbi felekezet.

A városban valaha a keresztény arabok voltak többségben, mára azonban kisebbségbe szorultak a muzulmánok között. A zsidó és palesztin területet elválasztó fal felépítése óta a turizmus is nehézkessé vált, de minden politikai ellentét ellenére Betlehem őrzi a születés szent helyét, s ezzel együtt a reményt és a békébe vetett hitet. A protestánsok egyik legfontosabb zarándokhelyét is itt találjuk, a pásztorok mezejét, amelyre rálátni a "születés hegyéről". A bazilikától nem messze pedig egy csendes barlang keresztény és muzulmán asszony számára egyaránt becses. A legenda szerint ugyanis a Szent Család - már Egyiptom felé menekülve - itt keresett menedéket. Mialatt Mária Jézust szoptatta, egy csepp tej a földre hullott, s azóta - tartja a hagyomány - a barlang földje javítja az anyatej minőségét és a termékenységet.

Nem csak a politika és a vallási feszültségek keltenek azonban disszonanciát. Betlehembe is beférkőzött a karácsonyi kereskedelem és giccs. A sajnos szokásosnak nevezhető, a zarándokokat célzó bóvli mellett (tisztelet a kivételes, értékes tárgyakat készítőknek) nemrég nyílt egy múzeum, amely úgy reklámozza magát: ahol mindig karácsony van. Ám a rendezők, úgy tűnik, nem értették, mit jelent Betlehem a világnak. Nem a bejáratnál porosodó karácsonyfát, a csillogó-villogó díszleteket - ezt az emberek aggatták az ünnepre. Betlehem azért kell a világnak, hogy ne felejtsük el, a Messiás csöndben érkezik, és nem az egyes ember Istenről alkotott elképzelését jött beteljesíteni, hanem az Isten emberről alkotott elképzelését. S ahogyan Juhász Gyula írta, ez örökre megváltoztatott mindent, mert "Augustus Caesar birodalma elmúlt, / Az ég és föld elmúlnak, de e jászol / Szelíd világa mindent túlragyog".

/FORRÁS: ÚJ EMBER KATOLIKUS HETILAP : Szalontai Anikó/