Szeretettel köszöntelek a A BÉKE SZIGETE közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
S máris hozzáférhetsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, , blogolhatsz, hozzászólásokat írhatsz képekhez, videókhoz és tartalmakat tölthetsz fel.
Szeretettel várunk.
Szeretettel köszöntelek a A BÉKE SZIGETE közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
S máris hozzáférhetsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, , blogolhatsz, hozzászólásokat írhatsz képekhez, videókhoz és tartalmakat tölthetsz fel.
Szeretettel várunk.
Szeretettel köszöntelek a A BÉKE SZIGETE közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
S máris hozzáférhetsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, , blogolhatsz, hozzászólásokat írhatsz képekhez, videókhoz és tartalmakat tölthetsz fel.
Szeretettel várunk.
Szeretettel köszöntelek a A BÉKE SZIGETE közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
S máris hozzáférhetsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, , blogolhatsz, hozzászólásokat írhatsz képekhez, videókhoz és tartalmakat tölthetsz fel.
Szeretettel várunk.
Az államalapítás 1000-ben I. Szent István
király személyéhez ( 977-1038 ) fûzõdik.
I. István, Géza fejedelem és neje Sarolta
fia. 995-ben nõül vette II. Sz. Henrik bajor herceg
(késõbbi császár) nõvérét,
Gizellát, akiben magához hasonló buzgóságú
élettársat nyert. 997-ben apja halála után
kezdett uralkodni. 1000-ben, Szilveszter pápától
kapott koronával királlyá koronázták.
Fõfeladatának tekintette a magyar nemzet megtérítését
és államának, nyugati értelemben való
megszervezését. Mindkét célját
elérte nem csekély küzdelmek árán.
1083-ban az országos zsinat szentté avatta, amit
a pápa is megerõsített. Szent István
volt az, aki a földmûvelésre való átvezetés
és a kereszténység felvétele után
erõs államot szervezett. A magyar nemzet nagy ünnepséggel
üli meg augusztus 20-át, Szent István napját,
és a hozzá fûzõdõ államalapítást.
A magyar államalapítás elõzménye,
a nemzet jövõjét meghatározó
honfoglalás volt, c:a 896-ban. A történelemnek
ez az az idõszaka, amikor a besenyõk nyomása
alá került törzsek az Etelközbõl
a Kárpátok medencéjébe vándoroltak.
Fõútvonaluk a Vereckei hágón át
vezetett.
A törzsek elsõ szálláshelye az Alföld
és a Dunántúl valamint a Maros környéke
volt. Az ország területén élt, más
földmûves népekkel keveredve vált a még
jelentõs mértékben nomád pásztornép
megtelepedetté, földmûvelõvé.
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kommentáld!