Abban az időben egy leprás jött Jézushoz. Térdre borult előtte, és így
kérlelte: „Ha akarod, te megtisztíthatsz engem!” Jézusnak megesett rajta a
szíve. Kinyújtotta kezét, megérintette, és azt mondta neki: „Akarom!
Tisztulj meg!” Erre rögtön elmúlt a leprája, és megtisztult. Jézus
szigorúan ráparancsolt, azonnal elküldte, és így szólt hozzá: „Nézd,
senkinek se szólj erről, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és
tisztulásodért ajánld fel a Mózes által rendelt áldozatot, bizonyságul
nekik.”
Ő azonban, alighogy elment, mindenfelé hirdetni és híresztelni kezdte a
dolgot. Emiatt Jézus nem mehetett többé nyilvánosan a városba, inkább
távolabbi, elhagyatott helyeken tartózkodott. Mégis, mindenünnen
özönlöttek hozzá az emberek.
Mk 1,40-45
A leprás ember, akinek meggyógyításáról a mai evangélium beszámol, már
bizonyára hallott Jézus csodás gyógyításairól. Ezért, amikor az Úr
segítségét kéri, kifejezi hitét, hogy Jézus meg tudja őt gyógyítani, ha
akarja. Ezt a hitet jutalmazza Jézus a csodával. Csak akkor érdemes Jézus
segítségét kérnünk bajainkban, ha erősen hisszük, hogy Ő valóban tud
segíteni rajtunk. Nem csak szavainak, de tetteinek is ereje van, amely
képes megváltoztatni az embert. Az isteni kegyelem megérinthet bennünket,
és átalakítja életünket, ha hiszünk abban, hogy Jézussal boldogabb lesz az
életünk. Minden új esztendő és új nap lehetőség számunkra, hogy Jézushoz
forduljunk és elkötelezzük magunkat mellette. A lelki gyógyulást azonban
nem csak Jézusnak kell akarnia, hanem nekünk is!
Kommentáld!