„Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek!” (Kolossé 3:23)
Michelangelo egyik legnagyszerűbb alkotása Dávid szobra. Olyan
nagy szenvedéllyel dolgozott rajta, hogy gyakran ruhában aludt, mert
sajnálta az időt arra is, hogy levegye, majd ismét felvegye őket. Újra
meg újra megvizsgálta a márványt, hogy lássa, milyen póz lenne a
legalkalmasabb. Több száz vázlatot készített a lehetséges
testtartásokról, és aprólékos rajzokat modellekről. Ötleteit kipróbálta
kis viaszszobrokon, és csak amikor azokkal elégedett volt, akkor vette
kezébe a vésőt és a kalapácsot. A Sixtusi-kápolna mennyezetfreskóján
ugyanilyen igényességgel dolgozott. Kényelmetlen szögben feküdt kemény
deszkákon, a boltív alatt megszorult fullasztó levegőt lélegezte be,
szemét égette, bőrét irritálta a vakolat pora. Az elkövetkező négy évben
szó szerint verejtékesre dolgozta magát kemény munkával – de nézd csak
meg a végeredményt! Martin Luther King mondta: „Ha egy ember utcaseprő,
akkor úgy seperjen utakat, ahogy Michelangelo festett, ahogy Beethoven
komponált, vagy ahogy Shakespeare írt verseket. Olyan jól seperje az
utakat, hogy a mennynek és a földnek minden lakója megálljon egy percre s
azt mondja: ím, itt élt egy nagyszerű utcaseprő, aki jól végezte a
munkáját!” Ha nem vagy szenvedélyes abban, amit csinálsz, keress
valamit, amit szenvedélyesen tudsz csinálni! Ne csak az hajtson, hogy
pénzt keress, arra törekedj, hogy hatással legyél! Célod ne a túlélés
legyen, hanem az, hogy valami jelentőségteljeset tegyél! Pál megmutatja,
hogy mi a végső célja annak, hogy mindig a legjobbat nyújtsuk: „Amit
tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az
embereknek… az Úr Krisztusnak szolgáljatok tehát!” (Kolossé 3:23-24).
Kommentáld!