A szépség hatalma

A belső szépség egy állapot, egy érzés, mely kívülről is megnyilvánul. 

Egy elégedett ember olyan belső szépséget sugároz magából, 

melyet a legjobb sminkkel sem lehet helyettesíteni.

Hogy másként érezhessük a világot, meg kell változtatnunk hiedelmeinket: 

hagynunk kell, hogy a múlt tovaszálljon, jobban kell figyelnünk a jelenre, 

és el kell oszlatnunk a bennünk lévő félelmet, hogy életüket ne a kapni vágyás és a 

félelem jellemezze, hanem az adni akarás és a szeretet.

A boldogtalanságnak egyetlen oka van, a fejünkben lévő alaptalan elképzelések, 

melyek annyira elterjedtek és mindenki által elfogadottak, hogy eszünkbe sem jut megkérdőjelezni őket. 

Nézzünk körül találunk-e legalább egy igazán boldog embert -aki nem fél, mentes a bizonytalanságtól, 

feszültségektől, az idegeskedésektől, nem rágódik a múlton. A boldogtalanságnak az is az oka, 

hogy arra figyelünk, ami nincs, ahelyett, hogy arra összpontosítanánk, amink éppen most van. 

Ami boldoggá vagy boldogtalanná tesz minket, 

az nem a világ és a körülöttünk lévő emberek, hanem a saját gondolataink. 

Az a nézet, hogy majd boldogok leszünk, ha minden vágyunk teljesül sajnos tévedés. 

Valójában éppen ezek a vágyak és ragaszkodások tesznek minket feszültté, csalódottá, 

idegessé, bizonytalanná, és ezek telítenek el félelemmel is. 

A vágyak teljesülése a legjobb esetben is csak a gyönyör 

és izgatottság pillanatait kínálja. Ne tévesszük ezt össze a boldogsággal.

A boldogságot leírni nagyon nehéz, de talán közelíteni megkísérelhetjük. 

A boldogság a belső harmónia és a lelki béke elérése. A boldogság egyik alap pillére hogy félelem nélkül éljünk. 

Engedjük el a ragaszkodásainkat, fogadjuk el a környezetünket, embertársainkat s magunkat is. 

Engedjük el a múltat és a jövőt, a jelen pillanatát éljük meg teljes valóságában. Ha megértjük boldogtalanságunkat 

az el fog, tűnni - ami keletkezik az a boldogság állapota. Ha megértjük büszkeségünket - az el fog múlni - helyében 

ott lesz az alázatosság. Ha megértjük félelmeinket -azok elolvadnak - ami keletkezik az a szeretet. Ha megértjük 

ragaszkodásainkat -azok megszűnnek -s a következmény a szabadság.

Amit észlelünk, az valójában a világnak hívott vászonra kivetített lelki állapotunk. Ha adunk tulajdonképpen kapunk, 

ez a szeretet törvénye. A mások iránt érzett ellenséges gondolataink tulajdonképpen saját magunk ellen irányulnak.

Ha tudatában vagyunk annak, hogy gondolataink teremetik meg a világot, megtudjuk változtatni azt. Átalakíthatjuk tehát 

a belső világunkat úgy, hogy módosítjuk az azzal kapcsolatos gondolatainkat. Gondolatainkat megváltoztatva valójában az

okot változtatjuk meg. Így az általunk érzett világ, vagy is az okozat már magától módosul.

A támadás, amit kívülről jövőnek érzékelünk, valójában saját tudatunk szüleménye. Ha ezt fölismerjük, ráébredünk, 

hogy a támadással kapcsolatos gondolatainkkal igazából saját magunkat sebezzük meg. Ekkor dönthetünk úgy, 

hogy a támadásra vonatkozó gondolatainkat szeretettel helyettesíthetjük, így nem ártunk tovább magunknak. 

A lelki nyugalom belső ügy és csak akkor láthatjuk békésnek a környezetünket, ha belsőnkben is béke honol.

A szeretet belső szépség  csodálatos dolog. 

Sosem kell elvennünk valakitől, hogy másnak is adjunk. 

Mindig jut belőle bőven mindenkinek.