AZ ÉLET...
Van amikor egyszerre jön minden jó, majd máskor semmi. Van amikor
egyszerre vesz el az élet dolgokat, máskor semmit. Van amikor
felhőtlenül boldogok vagyunk, csak szimplán önmagunk erejéből, van hogy
azzá tesz valaki minket. Van amikor örülünk...
a kevésnek, van amikor nem becsüljük a sokat sem. Van amikor egy
kézfogás elgyengít, van amikor hihetetlen erőt ad. Van hogy ezt úgy
kapjuk hogy először észre sem vesszük a jelentőségét, csak a mindennapok
rutinja során döbbenünk rá. Van hogy akkor vesszük ezt észre, hogy ki
tölti ki az űrt a szívünkben ami keletkezett, ha már nincs a közvetlen
közelünkben. Rengeteg minden van. De az ember boldogsága önmagán áll,
nem feltétlen a körülményeken. Ha önmagad lelki békéjét megteremted,
teljesen más szemmel látod a világot. És hidd el Nekem, ehhez elég
sokszor egy kézfogás. Ha a kezemet fogják, erősebb leszek. Nem
fizikálisan, hanem lelkileg. Kiegyensúlyozottabb leszek, mosolygósabb,
derűlátóbb, szeretnivalóbb, kedvesebb, szóval egy kis energiagombóc.
Kívánom Neked, ki e sorokat most olvasod, hogy találd meg azt az embert,
akinek a kézfogása erőt ad, akinek elég egy pillantása, hogy
megerősítsen a mindennapokban. Kívánom hogy ezt a szíved teljes
egészével meg tudd élni, és hidd el, az őszinte szeretni tudó szív, ki
nem ismer félelmet, magához vonzza azt a jót, amit csak tud. Teremts
magadnak boldogságot, a szeretet erejével. Mert van ami mindenki
közelében ott van, csak fel kell ismerni. (forrás:internet)
Kommentáld!