Németh Sándor: Az elragadtatásról

1998. november 4., szerda

A késői eső ünnepei közül az első kürtzengés ünnepe az elragadtatásban fog beteljesedni. A Biblia általános értelemben háromféleképpen beszél az elragadtatásról. Eszerint az elragadtatás olyan természetfeletti esemény, amelyet Isten ereje hoz létre és amelynek következtében hirtelen változás áll be az ember 1.) állapotában, vagy 2.) földrajzi helyzetében, vagy 3.) mindkettőben.

Isten célja az elragadtatással az, hogy az ember szellemét megragadja és magához emelje - hasonlóan ahhoz, mint amikor egy szülő a gyermekét veszélyhelyzetben megragadja és magához öleli. A Szentírás eredeti kifejezése is egy hirtelen, erős cselekvésről beszél, amit a magyar „elragadtatás” szó nagyon jól érzékeltet.

A Bibliában sok példát találunk arra, mikor Isten ereje az ember szellemét megragadta. Ilyenkor az ember teste ugyan a helyén marad, de a szelleme kilép belőle és az öt érzékszerv tevékenysége lelassul. Ilyenkor az illető a külső információkat csak minimálisan érzékeli, míg a belső embere sokkal intenzívebben él, mint normális állapotában. Fel kell készülnünk ezekre az állapotokra, mert rövid időn belül nagy kenet fog rászállni Isten népére, aminek ezek a megnyilvánulások velejárói.

(ApCsel 10, 9-16.) Péter apostol ebben a történetben nem arra készült, hogy elragadtasson, hanem arra, hogy egy jót egyen. Amíg a többiek sütöttek-főztek, ő kihasználta az időt az imádkozásra és eközben „szálla őreá elragadtatás”. Péter belső embere kiemelkedett, bekerült Isten jelenlétébe és többé nem érdekelte, hogy éhes. Isten embereinek ilyenkor látomásaik vannak, Isten szól hozzájuk és ők is szólnak Hozzá. A szellemed elragadtatáskor lát, hall, beszél, és ezeket a tevékenységeket sokszor meg sem lehet különböztetni a fizikai megfelelőjüktől. Ahogy a szellemed kiszabadul a testi szintből, elkezdi látni Isten dolgait, ugyanis a fizikai szemünkkel nem vagyunk képesek meglátni Istent.

Isten váratlan, hirtelen jövő elragadtatásai utánozhatatlanok és életreszóló jelek az ember számára. Elragadtatáskor nem te emeled fel magadat Isten jelenlétébe, ezt nem a te szándékod irányítja. Mikor a hívő szellemét megragadja Isten, az felszabadul az Istennel való kommunikációra. A szellemed elmondja Istennek, amit tud rólad. Az Úr megtöri az elméd kontrollját és monopóliumát a személyiségedben és a szellemed uralja az elmédet. Szükségünk van arra, hogy Isten kiragadjon minket magunkból és a bor, a must és az olaj áradásával felkészítsen minket az Úr visszajövetelére. Ez nem rossz dolog, ez edzés! Az űrhajósokkal is mindent kipróbáltatnak az igazi utazás előtt, mi pedig annál egy sokkal nagyobb utazásra készülünk!

(ApCsel. 22:6-14) A damaszkuszi úton Isten ereje személyre szólóan Saulhoz érkezett el, ezért a többiek nem hallották az Úr hangját. Az eset után a transz állapota nem ment el Páltól, ezért nem nyerte vissza a látását. Az elragadtatás célja itt az volt, hogy Pál meglássa amaz Igazat és szót halljon az ő szájából. Az elragadtatás nem alacsonyabb rendű, mint a fizikai megtapasztalások, nem olyan, mint a sugallat vagy az ihlet. Mély nyomot hagy az életedben, ahogyan Pál életét is radikálisan megváltoztatta.

(ApCsel. 22:17-21) A Templomban nyilvánvalóan többen voltak Pálon kívül, de csak Pál hallotta és látta az Urat. Pál elkezdett beszélgetni az Úrral és elkezdte megvallani a bűneit. Elragadtatáskor nem gondolkodsz, hanem magadon, gondolataidon, képzeleteden kívül vagy. Ilyenkor „el van húzva a függöny” és jön Isten ereje a szellemedre. Mikor a Szentlélek mozgásától el akarják tiltani az embereket, akkor tulajdonképpen börtönben tartják a szellemüket. De még az sem mindegy, milyen mélyen vagy Isten jelenlétében. Egy épületnek is lehet valaki a küszöbén és vannak belsőbb helyei is a háznak. A szellemed pedig leginkább a Szentek Szentjében akar elhelyezkedni. Legyen vágy benned az elragadtatás iránt, légy nyitott a Szentlélek ilyen beavatkozásaira is! Nagyon fontos most megfogadnunk azt, amit Jézus a laodiceabeli gyülekezetnek mondott: vegyél szemgyógyító írt, hogy lássad Őt!

(Jel. 1:10-17) Fontos kérdés az, hogy mit jelent ez a kifejezés: „Szellemben valék ott az Úrnak napján...”. János Szent Szellemben ragadtatott el és az Úr napjáról, vagyis a messiási kor ezer esztendejének eseményeiről kapott Istentől kijelentéseket. Mikor Isten beviszi a szellemedet a jelenlétébe, ott kijelentést tudsz venni. Az emberi szellem ilyen mozgását mutatja be Elizeus és a szolgája, Géházi története is. Miután Géházi visszatért üzleteléséből, Elizeus pontosan elmondta neki, hogy mit csinált a szolgája. A próféta elmondta, hogy Géházival elment a szelleme, innen tud a dolgairól. Működik ez házastársak, illetve szülők és gyermekek esetében is. Például megérzed, hogy a házastársad bajban van és imádkoznod kell érte. Akit szeretsz, azt a szellemed követi. Ez nem azonos a kontrollal. Erről beszél az Énekek Éneke is: „keresém azt, akit szeret az én szellemem”. Ha Istent szereted, állandóan keresed őt a szellemeddel.

(ApCsel 8, 39-40.) Vannak olyan elragadtatások, mikor az Úr csak az ember földrajzi helyzetét változtatja meg. A Szentlélek erősebb, mint mi, és ő képes a fizikai törvényeket is felfüggeszteni. Filep nem készült elragadtatásra, hanem éppen megkeresztelte a szerecsen komornyikot, amikor a Szentlélek hirtelen megragadta őt és a következő pillanatban már Azótusban találta magát. Az Egyházra is hasonló csodák várnak a messiási korszakban. Jézust vedd mintának, aki feltámadása után, megdicsőült testében ott jelent meg, ahol akart. Hol a Galileai tenger partján, hol pedig a bezárkózott tanítványok házában jelent meg úgy, hogy a falakon is áthatolt. Te sem fogsz unatkozni az ezeréves királyság ideje alatt!

(2. Korintus 12:1-4) Míg Filepnek a tartózkódási helyét változtatta meg a Szentlélek, Pálnak a szelleme ment fel a Paradicsomba. Még azt sem tudta, hogy a teste is ment vele vagy nem, a mennyben látottak annyira lekötötték a figyelmét. A lényeg az volt, hogy Pál szelleme egyesült, integrálódott Isten jelenlétével. János esetében az apostol szelleme az Úrral volt, míg teste Pathmos szigetén maradt és olyan volt, mint egy holt. Pált a paradicsomi élethez „idomította” Isten. A mennyben olyan beszédeket hallott, amelyeket nem lehetett természetes nyelvre lefordítani. Ezek után Pált egész életében a menny illata vette körül.

Az egyház olyan elragadtatás előtt áll, amely mind a szellem, mind a test elragadását magába foglalja, sőt többet is jelent ennél. Beletartozik az átalakítás, a metamorfózis is. Az előbbi példákban az emberek visszajöttek eredeti állapotukba, viszont az 1Thess 4. és az 1Kor15. fejezetei olyan elragadtatásról beszélnek, ami után nem leszel ugyanaz, hanem végleges változást fog eredményezni benned. Az Úrhoz való ragadtatásunkkor megtörténik az átváltozás: a romlandó romolhatatlanná, a halandó halhatatlanná változik és a testünk is megdicsőül majd. Ez az elragadtatás a legfontosabb célunk, erről semmiképpen nem szabad lemaradni!

(Máté 24, 40-44.) A Biblia Jézus kétféle visszajöveteléről beszél. Először Jézus mint tolvaj jön el az egyházáért, másodszor pedig hatalommal és dicsőséggel jelenik majd meg. Ezek a felsorolt igék Jézus titokban való eljöveteléről szólnak.

Közel van az Úr visszajövetele és nekünk késznek kell lennünk! Ne cselekedjétek a bűnt, mert az olyan kötelék, amely nem engedi a hívőt felemelkedni. Ne maradjatok le az elragadtatásról, mindent tegyetek meg ezért! A Szentlélek egyik feladata, hogy felkészítsen minket erre a napra. Ész, egyháztagság és pozíció ezt nem tudja megtenni. Jó közösséged van a Szentlélekkel?