Az emberek gyakran azt hiszik, hogy a szeretet és a szerelem nem más, mint egyszerű romantika és gyengéd érzelmek. De ennél sokkal többről van szó. A szeretet: elkötelezettség.

Amíg nem szenteljük magunkat teljes egészében egy kapcsolatnak, addig nem tudunk kialakítani hosszantartó, igazi, szeretettel teli viszonyt.

A félelem a szeretet legnagyobb akadálya.

Ha tényleg szeretünk valakit, akkor elkötelezettek vagyunk felé és a vele való kapcsolatnak.

Megteszünk mindent, ami lehetséges, mindig készen állunk segíteni, és mindennél fontosabb számunkra ez a valaki.

Igyekeznünk kell legyőzni a félelmeinket és kétségeinket.

A kapcsolatokban kialakuló problémák egyik alapvető oka, hogy az emberek félnek elkötelezni magukat.

Hiszen, ha valaki átélt már elutasítást, csalódást, vagy kinevették, megalázták, akkor igyekszik elkerülni, hogy megismétlődjenek ilyen esetek. Ezért azok, akik a múltban elszenvedtek ilyen fájdalmat, tudat alatt úgy döntenek, hogy nem engedik túl közel magukhoz a másik embert. Nem merik megkockáztatni, hogy egy újabb szakítás, vagy veszteség lelki sérülést okozzon.

A lelki fájdalomtól való félelem nagyobb, mint a szeretet utáni vágy. Ezért életük szürke, meg vannak fosztva a szeretettől, és soha nem élik át sem a szeretett ember elvesztés
miatti fájdalmat, de a szeretet örömét sem.

Végezetül kiölik magukból az érzelmeket és szívesebben élnek csendes
kétségbeesésben, tudva, hogy a szerelem lehetséges, de visszatartja őket a kockázattól való félelem.

Ahhoz, hogy a szeretet igaz szeretet legyen, elkötelezettnek kell lenni a másik ember iránt, ami azt jelenti, hogy mindennél fontosabbnek kell lennie számunkra, és ennek az elköteleződésnek tükröződnie kell a gondolatokban és cselekedetekben.

Az elkötelezettség a szeretet valódi próbája.

Ha elkötelezettjei vagyunk valakinek vagy valaminek, akkor a feladás, elválás nem lehet alternatíva.

Az elkötelezettség különbözteti meg a felszínes kapcsolatot a tartós kapcsolattól.

Adam Jackson



forrás: szepkepek.bloglap.hu