Márai Sándor: Az irigységről
Vannak gyógyíthatatlanul sérült emberek, kiket a kapzsiság, a hiúság és
az irigység oly mélyen megfertőzött, hogy nincs semmiféle mód reá,
megközelíteni és megengesztelni beteg lelküket. Ezeket szánjad, de
kerüljed. Nincs az a nagylelkű 
cselekedet, önzetlen magatartás, bátor és
nemes közeledés, ami segíthet ez embereken. Különösképpen az irigység
kínozza ez embereket. Epét hánynak, álmukban felordítanak, hánykolódnak
vackukon, mint a nyavalyatörősök, habot köpnek, ha azt látják, hogy
valaki munkával vagy a kegyes sors jóindulatával szerzett, elért valamit
az életben. Betegek ezek, fertőző betegek. Kerüld a társaságukat, ne
hidd, hogy érvelés, bizonyítás valaha is meggyőzheti őket. Mintha a
leprásnak akarnád bizonyítani, hogy az egészségesek bűntelenek és
ártatlanok! Nem hiszi el. Ha feltárod előttük betegségük igazi okát,
meggyűlölnek. Ha érzéseikre akarsz hatni, fütyköst ragadnak. Oly mélyen
élnek indulataikban, mint a száműzött sorsában: nem ismernek más
megoldást, csak a bosszút. Ne alkudozz velük, kerüld el őket, s viseld
el létezésüket a földön, mint egy sorscsapást.
Keresztény szemmel nézve a dologra, imádkozunk értük, hogy a jó
Isten adjon nekik bölcs belátást és kérjük a Mennyei Atyát, hogy
világositsa meg az elméjüket, hogy ne legyenek irigyek. Töltse be őket
az Istennek a Szent Lelke, formálja át a kőszivüket hússzivvé, hogy
valóban Jézust követő tiszta lelkiismeretü emberekké váljanak!! ÁMEN!!!
Kommentáld!