„Az Úrra tekintek szüntelen…” (Zsoltárok 16:8)
Frank Laubach élete
akkor kezdett darabokra esni, amikor elutasították a Fülöp-szigeteken
élő maranao néppel kapcsolatos terveit. Aztán elveszítette három
gyermekét maláriában, felesége pedig egyetlen megmaradt gyermekükkel
elköltözött. Kétségbeesésében Laubach felmászott egy hegyre, hogy Istent
keresse. Azt írja: „A szám elkezdett mozogni, és úgy tűnt, az Úr szól:
»Azért vallottál kudarcot, mert nem szeretted ezeket az embereket
igazán. Felsőbbrendűnek érzed magad… mert fehér vagy. Felejtsd el a
bőröd színét, csak arra gondolj, mennyire szeretem őket, és ők felelni
fognak.« Azt válaszoltam: »Istenem, nem tudom, Te beszélsz-e a számon
keresztül, de azt tudom, hogy ez az igazság. A tervem minden része
darabokra hullott. Vezess engem ki önmagamból, végy birtokodba, te
gondolkodj az én fejemben!«” Azon a napon Laubach az élet mellett
döntött – figyelni kezdett Isten jelenlétére. Két dologról ír: kettős
látás – „úgy látni másokat, ahogy Isten látja, és nem olyannak,
amilyenek”; és problémamegoldás – „Tisztábban fogsz gondolkodni, ha
bevonod az Urat. Étkezések idején tegyél még egy széket az asztalodhoz,
hogy emlékeztessen: ő mindig jelen van.
Tegyél ki egy képet
Jézusról, vagy egy igeverset, olyan helyre, ahol láthatod, mielőtt
elalszol, és amikor felébredsz. Számíts rá, ez adja meg az alaphangot a
napodhoz.” Az egyik angol bibliafordítás [New Living Translation] így
adja vissza a zsoltáros szavait: „Tudom, hogy az Úr mindig velem van.
Nem tántorodom meg, mert itt van közvetlenül mellettem.” (Zsoltárok 16: 8
NLT). Amire figyelsz, az válik az életedben uralkodó hatássá. Frank
Laubach könyveket írt, irodalmi kampányokat vezetett, és királyok,
elnökök tanácsadója lett; de legnagyobb teljesítménye, hogy megtanult
Jézusra figyelni.(FORRÁS: MAI IGE)
Kommentáld!