Istennel beszélget egy ember:
*
*Uram, szeretném megtudni, hogy milyen a Paradicsom és milyen a Pokol.
*
*Isten odavezeti két ajtóhoz. Kinyitja az egyiket és megengedi az embernek, hogy betekintsen
*
*A szoba közepén egy hatalmas kerek asztal volt és az asztal közepén egy nagy fazék, benne ízletes raguval.
*
*Az embernek elkezdett csorogni a nyála.
*
*Az emberek, akik az asztal körül ültek csont soványak és
halálsápadtak voltak. Az összes éhezett.
Mindegyiknek egy hosszú nyelű kanál volt a kezében, odakötözve a
kezéhez. Mindegyikük elérte a ragus tálat és vett egy kanállal.
De mivel a kanál nyele hosszabb volt, mint a karjuk, nem tudták a kanalat a szájukhoz emelni.
*
*A szent ember megborzongott nyomorúságukat, szenvedésüket látva.
Isten ekkor azt mondta: Amit most láttál az a Pokol volt.
Majd mindketten a második ajtóhoz léptek.
*
*Isten kitárta azt és a látvány, ami a szent elé tárult, ugyanaz
volt, mint az előző szobában.
Ott volt egy nagy kerek asztal, egy fazék finom raguval, amitől
ismét elkezdett folyni a szent ember nyála.
Az emberek az asztal körül ugyanúgy hosszú nyelű kanalat tartottak a kezükben.
*
*De ez alkalommal az emberek jól tápláltak, mosolygósak voltak és nevetve beszélgettek egymással*.
*A szent ember ekkor azt mondja Istennek: Én ezt nem értem!
*
*Ó, pedig ez egyszerű - válaszolja Isten - ez igazából csak
'képesség' kérdése. ők megtanulták egymást etetni, míg a falánk és önző emberek csak magukra gondolnak.
*
*'Amikor csak magunkra gondolunk... a Pokol van itt a Földön.'
Kapcsolódó hírek:
Ki vagy?
"Én veletek leszek.....
Uram szereti az Istent?
Nincs idő az ördögre