|
2010-07-20 23:15:25, kedd
|
| |
| |
Beszélő fák
Élt egyszer egy dombtetőn három fa. Gyakran beszélgettek, elmondták
egymásnak álmaikat, vágyaikat. Az első fa egyszer így szólt:
- Belőlem egy kincsesláda lesz. Megtöltenek majd arannyal, ezüsttel
és sok sok drágakővel. Külsőmet is megfaragják, mindenki csodálni fogja
szépségemet.
A második fa is elmondta vágyát:
- Belőlem hatalmas hajót fognak ácsolni az emberek. Császárok és
királyok fognak utazni rajtam, hogy bejárják a Föld minden zeg-zugát.
Utasaim biztosnak fogják érezni magukat rajtam!
A harmadik fa is beszélni kezdett:
- Szeretnék magasra megnőni, hogy az erdő legmagasabb fája legyek.
Az emberek mindenhonnan látni fognak engem a dombon, én pedig arra fogok
gondolni, hogy nagyon közel kerültem az istenhez és a mennyek
országához. Minden idők legmagasabb fája lesz belőlem, az emberek örökké
rám fognak emlékezni.
Elmúlott néhány év, jöttek a favágók. Megnézték az első fát és az egyik ember azt mondta:
- Ez a fa nagyon erős, ha kivágom, biztosan megveszi tőlem az
asztalos -, és nekifogott, hogy a fát kivágja. A fa nagyon boldog volt,
mert tudta, hogy az asztalos belőle kincsesládát fog készíteni.
A második fánál is megszólalt egy favágó:
- Ez egy nagyon magas fa, a hajógyárban biztosan jó pénzt fogok
kapni érte. - A második fa is boldog volt, érezte, hogy álma
beteljesült. Nagy hajót fognak ácsolni belőle.
Amikor a favágók a harmadik fához értek, az nagyon elszomorodott.
Úgy érezte reményei szertefoszlottak. Egy favágó megszólalt:
- Ezzel a fával nincsenek terveim. Kivágom és anyagát elteszem.
Az első fából az asztalos egy jászolt készített. Betették egy istálóba és megtöltötték szénával.
A második fából egy kis halászcsónak készült. A fa reményei, hogy
fedélzetén császárok és királyok fognak hajózni, széjjelfoszlottak.
A harmadik fát szálfákká vágták össze és darabjait egy sötét helyre rakták.
Sok év múlott el és a fák már megfeledkeztek álmaikról. Egy napon
egy asszony és egy ember jött be az istálóba ahol az asszony egy
gyermeket hozott a világra és a kisdedet elhelyezte a szénával telt
jászolba, amely az első fa anyagából készült. A fának eszébe jutott
egykori álma és rájött arra, hogy a világ legnagyobb kincsét őrzi.
Ismét elmúlott sok sok év és néhány ember beült egy csónakba, amely a
második fa anyagából készült. Az emberek közül az egyik fáradt volt és
elaludt. Nagy vihar tört ki és a fa arra gondolt, hogy a belőle
készített csónak képtelen lesz ellenállni a hullámoknak. Az emberek
felébresztették alvó társukat, aki felállt, a szél felé fordult és
elkiáltotta magát: ,,Béke veled!". A vihar egy csapásra elmúlt. A fa,
amelynek anyagából készült a csónak, rádöbbent arra, hogy fedélzetén a
királyok királya tartózkodik, aki képes volt még a legerősebb vihart is
lecsendesíteni.
Végül valaki jött, vállára tették neki a harmadik fa szálfáiból
készített keresztet. Terhét egy város utcáján vitte, ahol az emberek
szidalmazták és gúnyolták őt. Amikor megálltak, az embert felszögezték a
keresztre amit azután felállítottak a dombon. A harmadik fa rádöbbent
arra, hogy álmai neki is megvalósultak, erős maradt, magasan áll egy
domb tetején, és nagyon közel került istenhez mert Jézus testét hordja
magán.
Amikor úgy látod, hogy a dolgok nem úgy alakultak, ahogyan azt
elgondoltad, jusson eszedbe, hogy az istennek tervei vannak veled. Ha
hiszel benne, meg fog ajándékozni terved megvalósításával.
Mind a három fának álmai valóra váltak, talán nem éppen úgy, ahogyan
azt egykor elképzelték. Mi sem tudhatjuk, hogy az istennek milyen
tervei vannak velünk. Még, ha olyanok is, amilyennek nem vártuk, mert az
ő útjai kifürkészhetetlenek.
...véletlenül bukkantam rá, annyira szépnek találtam, hogy ide kellett hoznom, hogy ti is olvashassátok... |
|
Kommentáld!