Egy sánta kiskutya!
Egy kutyatenyésztő hirdetést adott fel és plakátokat
rakott ki, mivel 9 kölyökkutyája született. Az érdeklődők csak úgy
özönlöttek, mivel nagyon jó hátterű kutyák kölykeiről volt szó.
Egyik nap jött egy kisfiú.
– Csókolom, bácsi! Van egy kis gyűjtött pénzem, mert már nagyon régóta szeretnék kutyát. Meg szabad néznem őket?
– Természetesen. Gyere velem hátra, most éppen a házukban vannak, de kihívom őket, – válaszolta a tenyésztő.
Ahogy szólt nekik, rögtön kiszaladtak a házukból
és hozzájuk futottak. Teli voltak élettel, vidámsággal csak úgy süvített
a kis fülük a szélben és oda-vissza előzgették egymást.
De
egy a sok közül lemaradva, bicegve botorkált ki a kis házikóból.
Szegényke nem tudott úgy futni, mint a többi kölyök, mert sántán
született.
Ahogy a kisfiú meglátta ezt a kiskutyát, felcsillant a szeme és így kiáltott:
– Őt kérem!
–
Ó, aranyos tőled, de ő nem fog meggyógyulni. Soha nem fog tudni úgy
futni, mint a többi kölyök, és így csak nehézkesen fog veled játszani.
Hallgass rám, jobb ha inkább nem őt választod,– reagált rá a tenyésztő.
Erre a kisfiú megfogta a bal nadrágszárát, és felhúzta a combjáig.
A tenyésztő döbbenten látta, hogy lábprotézisa van. Szóhoz sem jutott.
-
Bácsi kérem, hagy vegyem meg azt a sánta kutyát! Én sem tudok úgy
futni, mint az iskolatársaim. Szükségem van egy megértő társra, aki
együtt tud érezni velem! – fakadt ki magából a kisfiú.
Végül a tenyésztő megfogta a sánta kiskutyát és a kisfiú kezébe tette.
– Mennyit kell önnek fizetnem, bácsi? – kérdezte kíváncsian a kisfiú.
– Neked adom ingyen! Ugyanis a szeretetért nem lehet pénzt kérni, és megvásárolni sem, légy vele boldog!
Kommentáld!