A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Hallottátok a (régi)
parancsot: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet! Én pedig ezt
mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket! Tegyetek jót azokkal, akik
gyűlölnek titeket! Imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak
titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját
jókra és gonoszakra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek. Ha
ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi lesz a
jutalmatok? Nem teszik meg ezt a vámosok is? És ha csak a testvéreiteknek
köszöntök, mi az, amivel többet tesztek? Nem teszik meg ezt a pogányok is?
Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei
Atyátok!”
Mt 5,43-48

Jézus szeretet-parancsa akkor éri el a csúcspontját, amikor azt mondja,
hogy túl az Isten iránti és az emberek iránti szereteten, még az
ellenségeinket is szeretnünk kell. Nem reménytelen elképzelés ez a
részéről, hanem egy olyan stratégia, amely lemond az erőszakról és a
bosszúról, és hisz abban, hogy a jóval, mint erkölcsi erővel le lehet
győzni a rosszat. A bántalmak és az üldözések türelmes elviselése ugyanis
egy idő után zavarba ejti azokat, akik azt vélik, hogy erőszakos
eszközökkel el lehet törölni a vallásosságot. Az ellenség szeretete olyan
tanúságtétel, amely a világ számára sokszor teljesen érthetetlen, de mégis
Isten szeretetéről tanúskodik.
© Horváth István Sándor
 
Imádság:

Hozzád fordulok, Atyám, mindenható Isten: őszinte szívvel és kicsinységem
tudatában hálát adok neked, s egész lelkemmel kérlek, rendkívüli
jóságodban fogadd jóakarattal könyörgésemet: hatalmaddal űzd el az
ellenséget tetteimtől és cselekedeteimtől, erősíts engem a hitben,
kormányozd értelmem, adj nekem bensőséges gondolatokat, és vezess el engem
boldogságod birtoklására! Vezess el engem arra, hogy Téged mindenkinél és
mindennél jobban szeresselek!