A bölcsesség nem az előrehaladott életkor velejárója, nem természetes
következménye, amit mindenképpen megkap az ember. Sok problémát okoz, ha
idősek bölcsnek tartják magukat olyankor, mikor rajtuk kívül ezt senki
sem tapasztalja. A fiatal is lehet bölcs, hiszen nem az életkor
függvénye. A bölcsesség nem azért fontos, hogy mások előtt villogni
lehessen vele, hanem azért, mert az élethez nagyon fontos. Nélküle
könnyen elveszíti az életét az ember. Olyan ajándék számunkra, amellyel
Isten áldásainak teljesebb átélői lehetünk. Segít ráhangolódni,
megérteni tervét, felismerni útját, teljesíteni akaratát. Olyan ajándék,
amire mindenkinek szüksége van. Ezért nagyon fontos, hogy megnyerjük.
Vajon mi a legfontosabb számunkra? Minek a megszerzésére fordítjuk a
legtöbb időt, energiát? A gazdagságra? Dicsőségre? Sikerre? Boldogságra?
A bölcsességet kívánó ember mindent egy lapra feltéve csak a bölcsesség
megnyerését tartja szem előtt. Kéri attól, aki egyedül adhatja neki,
mint Salamonnak. Kiált az Úrhoz érte. Istent nem lehet becsapni, ő a
szívedbe lát. Tudja, mit kívánsz igazán. Csak akkor adja, ha méltó módon
élsz vele, mások javára és az ő dicsőségére. Kérd, és a tied lehet!
Kiálts! Figyelj nagyon arra, akitől kéred!
Kommentáld!