ELESTÉL
"Így szól az Úr: Úgy esnek-é el,
hogy fel nem kelhetnek?" Jeremiás 8,4a
Elesni annak lehet, aki úton jár.
Születéstõl halálig mindnyájan rajta vagyunk az életúton. Nem tudjuk, mikor
érünk a végállomásra. Nem korkérdés ez. Isten tudja, mennyi idõ van még
elõttünk. Fejfákon két évszám között van egy kis kötõjel. Ennyi az élet! Mennyi
szenvedés, fájdalom, könny, öröm és remény van ebben a kis vonásban. Isten húzza
ezt a vonást. Nem tudjuk - meddig. Az Úr számol azzal, hogy elesünk. Nem testi
esésrõl van szó. A Biblia lelki könyv! Az elesés annyit jelent, hogy vétkeztem.
Isten parancsát megszegtem. Mindennap elesik az ember, kicsi és nagyobb
dolgokban. Az Ige azt kérdezi: "Úgy esnek-é el, hogy fel nem kelhetnek?" Az esés
mindig fájdalommal jár. Következménye van. A lelki esés a lelkiismeretedben fáj.
Csak egy mondatot mondok, és már megtörtént belül a lelki sérülés. Lehet, hogy
egyszer már boldogan jártál az Úr útján, de elestél, és nem tudsz fölkelni.
Lehet évekig, évtizedekig fekve maradni. Nem az a bajod, hogy valami történt az
életedben, és azóta nem megy tovább a hívõ életed? Nem tudsz visszatalálni az Úr
útjára, és nem tudsz rajta újra járni. Az embernek nagyon sokszor segítségre van
szüksége. Kérj olyan valakit, akinek biztos talaj van a lába alatt, olyat, aki a
kõsziklán áll, hogy segítsen talpra állni. Nagyon sokszor azért maradunk fekve,
mert nem akarunk segítséget kérni. Egyik legnagyobb bajunk a büszkeség. Inkább
tehetetlenül fekve maradok, mint hogy elmondjam és világosságra hozzam, hogy
milyen bûnben buktam el. Kérj segítséget, most még
lehet!
Kommentáld!