„…békességben vezetnek benneteket…” (Ézsaiás 55:12)
Érezted már valaha,
hogy a lelkedben valami arra késztet, hogy átgondold a dolgot, amit épp
megtenni készültél? Nagy a valószínűsége, hogy Isten megpróbálja
felhívni a figyelmedet. Ő azt ígérte: „Bölccsé teszlek, és megtanítalak,
melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem”
(Zsoltárok 32:8). Egy keresztyén házaspár első otthonát készült
megvásárolni, már csak a papírokat kellett volna aláírni. A feleség így
emlékszik vissza: „Nem tudtam szabadulni a nyugtalanságtól. A férjem is
ezt a furcsa szorítást érezte a gyomrában, ezért aztán úgy döntöttünk,
hogy mégsem lépünk tovább… Néhány hónappal később a férjem meghalt egy
balesetben. Egyedül nem lettem volna képes a ház részleteit fizetni,
eltartani magamat és újszülött gyermekünket… Nyugtalanságunk a
Szentlélek szava volt, amellyel »időt kért«…” Mi nem ismerjük a jövőt,
de Isten ismeri; ő irányítja lépteinket békességben vagy épp azzal, hogy
nincs békességünk valamiben. A Szentlélek olyan, akár egy játékvezető.
Amikor a játékosok a határokon belül vannak, szabadon mozoghatnak. De
amikor gond van, vagy ha a labda a pályán kívülre kerül, a bíró megfújja
a sípot, megállítja a játékot, és helyreállítja a rendet. A békesség
hiánya jelentheti azt, hogy „a mennyei bíró” megfújta a sípot. A labdát
néha a pályán kívülre rúgja egy váratlan csapás; máskor magunk lépjük át
a határokat, amikor megadjuk magunkat a kísértésnek és a bűnnek. Ha
bölcsek vagyunk, a sípszót hallva megállunk, és megvárjuk, hogy Isten
helyreállítsa békességünket.
A Biblia azt mondja: „…békességben vezetnek benneteket…” Azt
jelenti ez, hogy minden döntés előtt teljesen biztosnak fogod érezni
magad? Nem, de a jó döntéshez mindig társulni fog Isten békessége. /FORRÁS: MAI IGE/
Kommentáld!