Halottak napjáról a nagy egyházak véleménye
Hogyan vélekednek a halloweenről, a halottak napjáról a nagy egyházak?
Evangélikus egyház:
Luther
Márton 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára
függesztette ki az egyház megreformálásáról szóló írását. A reformáció
eredményeként megalakult egyház elfogadja a szentek létezését, ám a
Bibliára hivatkozva elutasítja, hogy hozzájuk imádkozzanak a hívek, vagy
segítséget kérjenek tőlük.
Református Egyház:
A
református vallás a 16. században elindult vallásreform egyik ága,
megalapítása Kálvin János nevéhez kötődik. A reformátusok elvetik a
szentek tiszteletét, így a mindenszentekről sem emlékeznek meg. Kálvin a
halottkultuszt helytelenítette, még a <b>sírok megjelölését is
elvetette</b>, ezért a halottak napja sem egyházi ünnep. Az erős
római katolikus hatás miatt Magyarországon nem ritka, hogy a
reformátusok is kilátogatnak a temetőkbe és megemlékeznek az elhunyt
szeretteikről.
Anglikán Egyház:
VIII.
Henrik király a 16. században szakított Vatikánnal, ezzel megalapította
az anglikán egyházat, amelynek a vezetője mindig az aktuális angol
uralkodó. A szentek tiszteletét nem vetik el, a halottak napját viszont
nem tartják meg. A szigetországban halottak napján nem szokás
kilátogatni a temetőkbe, helyette a kelta gyökerekkel rendelkező,
október 31-én tartott Halloween, és a november 5-re eső Guy Fawkes
(örömtűz éjszakája) a meghatározó. (Mely ünnep, ahogy alább ez világosan
kiderül, okkult gyökerekkel rendelkezik – szerk.)
Halloween eredete
A
Brit-szigetek területén és a mai Franciaország északi részén élő kelták
november elsején ünnepelték az újévet. A kelták úgy tartották, hogy az
újesztendő előtti napon az élők és a holtak közötti határ elmosódik.
Október 31-én a magaslatokon hatalmas tüzeket raktak, termény- és
állatáldozatot mutattak be. Miután kialudt a tűz, az ünneplők
hazatértek, a parázsból pedig egy-egy darabot otthonaikba vittek, ahol
ismét tüzet gyújtottak és egész éjszaka virrasztottak. 
A
kelta hatások mellett a római hagyományok hagytak nyomot a Halloween
átalakulásán. A fák és a gyümölcsök istennőjének, Pomonának ünnepét
szinte egy időben rendezték. Később a szokások összefonódtak és
kialakultak az esemény ma is visszaköszönő jelképei: a boszorkány, a
fekete macska, a csontváz, illetve a tréfálkozás és a jóslás.
Az ünnep tengerentúli változata
Amerika
felfedezése után a telepesek körében nem volt népszerű a Halloween
(többségük a keresztényüldözés elől menekült az Újhazába, Istenfélő,
Biblia szerető emberek voltak – szerk. megj.), változást a 19. század
közepe hozott, amikor valószínűleg a nagyszámú ír bevándorlók keltették
életre az ünnepet. Elsősorban az Egyesült Államokban és Kanadában bevett
szokás, hogy a gyermekek jelmezekbe bújva házról házra járnak és
édességet kérnek ajándékba. A felnőttek házibulikon múlatják az időt
szintén maskarába öltözve. Az ünnep nélkülözhetetlen kelléke a faragott
tökfigura vagy annak műanyag változata.
(Forrás:http://www.unnep.eu)
Kommentáld!