Nagyhéten vagyunk, ez a keresztény világ számára az év nagyon fontos időszaka, és a húsvétot előzi meg, amely a legnagyobb keresztény ünnep. Pontosabban a nagyböjt utolsó hete ez, amely virágvasárnaptól (Jézus Krisztus a halála előtti vasárnapon vonult be Jeruzsálembe, erre emlékezünk a húsvét előtti utolsó vasárnapon, azaz virágvasárnapon) nagyszombatig tart.

A nagyböjt a húsvét előtti negyven napos időszak, amely Jézus Krisztus ennyi ideig tartó böjtölésére emlékeztet. A nagyhéten belül a Húsvéti Szent Háromnapon (liturgikus nevén: Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.

A nagyhét a tavaszi újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza. Szokás volt ilyenkor a faluban, hogy a parasztok a nagyhét tiszteletére megtisztították az egész portát, az istállót és a melléképületeket is. A szerszámokat letisztogatták, kifényesítették. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, áldozásra.

A nagyhéten csütörtök napja, azaz nagycsütörtök, Krisztus utolsó vacsorájára az Olajfák-hegyén, majd elfogatására és szenvedéseinek kezdetére emlékeztet. Az esti mise után elnémulnak a harangok (Rómába mennek), az orgona és a csengettyűk, kezdetét veszi a legmélyebb gyász. Az oltárcsengő helyett kereplőt, fakalapácsot használnak a szomorúság jeleként.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, ez a legszigorúbb böjt és gyász ideje. Nagyszombat húsvét ünnepének előnapja, az igazi húsvéti ünneplés kezdete : ekkor ér véget a negyvennapos böjt és az ünneplő családok elkészítik a hagyományos, sonkából és tojásból álló vacsorát.

Idén nagyon érdekesen alakul az ünnep, mert György napon (április 24.) lesz a húsvétvasárnap, és Márk napján (április 25.) lesz húsvéthétfő. Ennek a két napnak külön-külön is megvannak a maga hagyományai.

A népszokás szerint György napon hajtották ki az állatokat a szabadba, és szegődtették a pásztorokat, béreseket, mert ezt a napot tartották az igazi tavasz kezdetének.

Szent György napi közmondások:
Ha a rozsvetésben a varjú elbújhat, akkor telt csűrt hoz az aratás.
Szent György után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet.

A György napot követi Márk napja, amely a hagyomány szerint a kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A pap a mise után a hívőkkel kivonult a határba, majd megszentelte a vetést, és ezekből a megszentelt búzaszálakból mindenki vitt haza.

Magunk is tapasztalhatjuk, hogy a füvet tényleg nem lehet már kalapáccsal sem visszaverni, de szerintem senki nem is akarhatja ezt, örülünk, hogy végre van !

Kívánok mindenkinek áldott húsvétot és nagyon boldog névnapot minden Györgynek, Gyurinak és Gyurkának, valamint a Márkoknak és Márkóknak sok szeretettel!