A húsvéti nyúl, vagy húsvéti nyuszi, nyuszi a húsvét ünnephez kötődő
figura, a Mikuláshoz és a Fogtündérhez hasonlóan a gyermekfolklór
része: a gyermekek "hisznek" a húsvéti nyúlban, amely tavasszal,
általában húsvétkor titokban, mint a Mikulás, ajándékot hoz nekik.

Tipikusan nyugat-európai hagyomány,
a kontinens keleti felében azonban Magyarországon is régi tradíció.
Magyarországon és többek közt az Egyesült Államokban általánosan
ismert hagyomány a húsvéti fészek készítése az ajándék és a húsvéti
tojások számára. A húsvéti nyúl egyes források szerint a 16. századi
Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették az
első kosárfészket és később az első édességből készült nyulat.

Franciaországban és Belgiumban a tojásokat nem a húsvéti nyúlhoz
kötik, hanem azt mondják: a húsvéti harangok (cloches de Pâques)
pottyantják le őket.

A keresztény kultúrkörben elterjedt szokás a húsvéti nyulat ábrázoló
képeslapok küldése. Húsvét előtt az áruházakban slágertermék a
színesbe csomagolt csokoládé nyúl és tojás és a plüssnyulak. Magyar
nyelvterületen a húsvéti locsolóversek gyakori szereplője.
Magyarországon a húsvét utáni hetekben gyakori látvány az utcán
barangoló kisnyúl: ezek azok az állatok, melyeket a szülők
gyermeküknek húsvétra vásároltak, de aztán az utcára csapták őket,
mert rájöttek, hogy nem tudják tartani.

A fészekrakás valószínűleg abból vezethető le, hogy a nyugati
kultúrákban ábrázolt nyúl általában a Lepus fajhoz tartozik, amely
abban különbözik más nyúlfajoktól, hogy nem üregben él, hanem fészket
rak, kicsinyei nyitott szemmel születnek, teste nagyobb és füle
hosszabb. A tojás, ahogy a nyúl is, már az ókor óta termékenységi
szimbólumok: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi
napforduló idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották
őket.

A húsvéti bilby
Ausztráliában, ahol a nyúl behurcolt állat és kártevőnek tartják, a
húsvéti nyulat mérsékelt sikerrel próbálták meg lecserélni a húsvéti
bilbyvel, egy nyúlhoz hasonló őslakó erszényes állatfajjal. Bár az
ausztrál áruházakban húsvét környékén tipikus látvány a csokoládé
húsvéti bilby, a nagyon ritkán a gyerekek szeme elé kerülő, kihalás
fenyegette bilby nem tudta "leváltani" húsvéti állatként a nyulat.

A behurcolt és elszaporodott nyulakat Új-Zélandon is szinte természeti
csapásnak tartják és tűzzel-vassal irtják, nem véletlen, hogy itt is
felmerült a gondolat, hogy a húsvéti nyulat másra kellene cserélni.

Nyúli húsvét
A magyar Nyúl községben a névazonosság külön ünneplésre ad alkalmat:
húsvétkor hagyományosan két napig tartó rendezvénysorozatot
szerveznek, amelynek része a "FUTaNYÚL" futóverseny.

Tipikusan nyugat-európai hagyomány,
a kontinens keleti felében azonban Magyarországon is régi tradíció.
Magyarországon és többek közt az Egyesült Államokban általánosan
ismert hagyomány a húsvéti fészek készítése az ajándék és a húsvéti
tojások számára. A húsvéti nyúl egyes források szerint a 16. századi
Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették az
első kosárfészket és később az első édességből készült nyulat.

Franciaországban és Belgiumban a tojásokat nem a húsvéti nyúlhoz
kötik, hanem azt mondják: a húsvéti harangok (cloches de Pâques)
pottyantják le őket.

A keresztény kultúrkörben elterjedt szokás a húsvéti nyulat ábrázoló
képeslapok küldése. Húsvét előtt az áruházakban slágertermék a
színesbe csomagolt csokoládé nyúl és tojás és a plüssnyulak. Magyar
nyelvterületen a húsvéti locsolóversek gyakori szereplője.
Magyarországon a húsvét utáni hetekben gyakori látvány az utcán
barangoló kisnyúl: ezek azok az állatok, melyeket a szülők
gyermeküknek húsvétra vásároltak, de aztán az utcára csapták őket,
mert rájöttek, hogy nem tudják tartani.

A fészekrakás valószínűleg abból vezethető le, hogy a nyugati
kultúrákban ábrázolt nyúl általában a Lepus fajhoz tartozik, amely
abban különbözik más nyúlfajoktól, hogy nem üregben él, hanem fészket
rak, kicsinyei nyitott szemmel születnek, teste nagyobb és füle
hosszabb. A tojás, ahogy a nyúl is, már az ókor óta termékenységi
szimbólumok: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi
napforduló idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották
őket.

A húsvéti bilby
Ausztráliában, ahol a nyúl behurcolt állat és kártevőnek tartják, a
húsvéti nyulat mérsékelt sikerrel próbálták meg lecserélni a húsvéti
bilbyvel, egy nyúlhoz hasonló őslakó erszényes állatfajjal. Bár az
ausztrál áruházakban húsvét környékén tipikus látvány a csokoládé
húsvéti bilby, a nagyon ritkán a gyerekek szeme elé kerülő, kihalás
fenyegette bilby nem tudta "leváltani" húsvéti állatként a nyulat.

A behurcolt és elszaporodott nyulakat Új-Zélandon is szinte természeti
csapásnak tartják és tűzzel-vassal irtják, nem véletlen, hogy itt is
felmerült a gondolat, hogy a húsvéti nyulat másra kellene cserélni.

Nyúli húsvét
A magyar Nyúl községben a névazonosság külön ünneplésre ad alkalmat:
húsvétkor hagyományosan két napig tartó rendezvénysorozatot
szerveznek, amelynek része a "FUTaNYÚL" futóverseny.