Az eset megtörtént. Világhálón kering ez a történet, amely egy
valóban megtörtént, tanulságos esetről ad hírt. Egy kislány bement a
szobájába és a szekrénykéje mélyéről előhúzott egy lekváros üveget.
Kiöntötte a padlóra az üvegben lévő érméket és gondosan számolni
kezdte. Háromszor is megszámolta, mert a végösszegnek nagyon pontosnak
kellett lennie. Nem hibázhatott. Ezután óvatosan visszatöltötte a
pénzérméket az üvegbe, rázárta a tetejét, és kisurrant a hátsó ajtón. A
hat háztömbnyire lévő patikába ment, amelynek ajtaja fölött a nagy
vörös Indián Törzsfőnök képe volt látható. Türelmesen várt a patikusra,
hogy szentelne rá egy kis figyelmet, de a patikus éppen nagyon el volt
foglalva.
Tess - így hívták a kislányt - megcsoszogtatta a lábát a padlón.
Semmi. Megköszörülte a torkát úgy, hogy a legkellemetlenebb hangot
adja, amit csak lehet. Ez sem volt sikeres. Végül kivett egy érmét az
üvegből és megkocogtatta a pult üvegét. Ez használt!
- És te mit szeretnél? - kérdezte a patikus érezhetően bosszús hangon.
- - Éppen a testvéremmel beszélek Chicagóból, akit már ezer éve nem
láttam - tette hozzá a patikus, mint aki választ sem vár a
kérdésére.
- - Én pedig az én testvéremről szeretnék beszélni veled - mondta
Tess a patikuséhoz hasonlóan bosszús hangon. - Az öcsém nagyon beteg és
. egy csodát szeretnék venni neki.
- - Tessék? - fordult hozzá a patikus. - A neve Andrew és valami
csúnya dolog nő a fejében, és az Apukám azt mondta, hogy csak egy csoda
mentheti meg őt. Hát tessék mondani, mennyibe kerül egy csoda?
- - Kislányom, mi nem árulunk csodákat. Sajnos nem tudok neked segíteni - felelte a patikus, kissé megenyhült tónusban.
- - Figyelj, nekem van pénzem, meg tudom fizetni. Ha nem lenne elég, kipótolom. Csak mondd meg mibe kerül.
- A patikus testvére, akivel eddig beszélgetett, jólöltözött férfi
volt. Lehajolt a kislányhoz és megkérdezte: - Mondd csak, miféle
csodára van az öcsikédnek szüksége?
- - Azt nem tudom - válaszolt Tess könnyes szemmel - csak azt
tudom, hogy nagyon beteg és Anyu azt mondta, hogy valami operációra
volna szüksége De Apu nem tudja megfizetni, ezért szeretném odaadni
az én pénzemet.
- - Mennyi pénzed van? - kérdezte a Chicago-i férfi. - Egy dollár
és tizenegy cent - felelte Tess alig hallhatóan - Ez az összes, ami
van, de tudok többet is szerezni, ha kell.
- - Nahát, milyen csodálatos véletlen! - mosolygott a férfi- Egy
dollár és tizenegy cent - éppen az a pontos összeg, ami egy kisfiú
csodájának az ára. Egyik kezébe tette a pénzt, a másikkal kézen fogta a
kislányt: - Vezess engem haza hozzátok, szeretném látni az öcsédet és
találkozni a szüleiddel. Lássuk, hátha van nálam egy olyan csoda, amit
te szeretnél.
- A jólöltözött férfi Dr. Carlton Armstrong volt,sebészorvos, aki
az idegsebészetre specializálódott. Ingyen elvégezte az operációt, és
nem telt bele sok idő, amire Andrew ismét otthon volt, épen,
egészségesen. Anya és Apa boldogan beszéltek arról az
esemény-láncolatról, ami idáig vezetett - Ez a műtét egy igazi csoda
volt - suttogta Anya vajon mennyibe került volna?
- Tess mosolygott. Ő pontosan tudta, mennyibe került a csoda: egy
dollárba és tizenegy centbe no és egy gyermek töretlen hitébe. Egy
csoda nem a természet törvényeitől függ, hanem magasabb törvények
működésétől.
- Tudom, hogy továbbadod a labdát! Itt van, dobd hát oda valakinek,
aki jelent valamit a számodra! A labda egy kör, illetve gömb, se eleje,
se vége. Együtt tart bennünket mint a Barátok Körét. De a legnagyobb
kincs számodra látni és érezni azt a barátságot, amiben te részesítesz
engem. Ma én dobtam feléd a barátság-labdát. Most rajtad a sor:
passzold tovább valakinek, aki a barátod.
- Esküszöm neked. Ha szomorú vagy . én fölszárítom a könnyeidet.
- Ha elfog a rémület .én eloszlatom a félelmeidet.
- Ha aggodalmaskodsz én reményt nyújtok neked. Ha össze vagy zavarodva én segítek, hogy megálld a helyed.
- És ha elveszettnek érzed magad. és nem tudod meglátni a fényt, Én
leszek a te világítótornyod. mindig fényesen ragyogva. Ez az én esküm
erre adom a szavamat, amíg eljön a vég. Miért? - kérdezheted tőlem .Mert
a barátom vagy.
Aláírás: ISTEN
|
Kommentáld!