ISTEN GYERMEKEI
1Jn 3:1 a lelki születésre mutat, Jn 1:12 pedig a Krisztusba vetett
hitet hangsúlyozza, ami által Isten gyermekeivé válunk.
1Jn 3:1 azt
emeli ki, hogy már Isten gyermekei vagyunk. Ezt Isten kezdeményezésének
köszönhetjük. Az újjászületés az Ő műve, nem a miénk. Mint ahogy a
születésünkért nem tehetünk semmit, így azért sem, hogy Isten a
gyermekévé fogadjon. Amiatt sem kell aggódnunk, hogy vajon Isten
gyermekei maradunk-e, amíg kapcsolatban vagyunk vele. A Szentírás az apa
és a gyerek szoros kapcsolatával fejezi ezt ki. A jó apa gondját viseli
gyerekének, szereti, és még az életét is odaadná érte.
Időzzünk
el egy kicsit ennél az ígéretnél – hogy Isten gyermekei vagyunk –, és
gondoljunk bele, mit is jelent ez! A legutóbbi adatok szerint több mint
négyszáz milliárd látható
galaxist számoltak össze a világegyetemben, amelyek mindegyike több
milliárd csillagból áll. Ki tudná megmondani a bolygók számát e
csillagok között, és hogy hányon van intelligens élet? Ha figyelembe
vesszük a világmindenség méretét a bolygónkhoz képest, rólunk,
emberekről nem is beszélve, vajon nem ámulunk el azon, hogy a
mindenséget megteremtő Isten szeret és gyermekeivé fogadott?! Milyen
csodálatos távlatot ad ez az életünknek! Nagyszerű reménységünk,
bizonyosságunk és bizodalmunk lehet a jövőre nézve, függetlenül jelen
körülményeinktől! Isten, a mindenség Teremtője szeret, gondot visel
rólunk és gyermekeinek nevez!
Kommentáld!