„Nem vonja meg javait az Úr azoktól, akik feddhetetlenül élnek.” (Zsoltárok 84:12)
Az életben gyakran azok a legnehezebb pillanatok, amikor úgy
érezzük, Isten nem akar segíteni, vagy megadni azt az eredményt, amit
várunk. Ilyenkor tanulunk valamit Isten hallgatásáról. Amikor Isten nem
szól egy szót sem, akkor tanít minket, még a némaságával is. Azáltal
enged növekednünk, hogy rákényszerít a gondolkodásra, a tanulmányozásra,
arra, hogy magunk jöjjünk rá a végköveztetésre, míg Ő szerető szülőként
várakozik a háttérben. A hit hallásból van, de a türelem a csendből
születik. Türelmet Isten akkor ad nekünk, amikor a rossz dolgok nem
változnak. Ez az Ő nyugtatója a nyugtalan szív számára. Ezt a balzsamot
dörzsöli fájó izmaidba, amikor úgy tűnik, hogy már a végsőkig
megfeszültek. Ezek azok az idők, amikor a fájdalom már olyan régóta
tart, hogy egyedül Isten tudja megadni az elviseléshez szükséges
türelmet – kegyelmét, mely átvisz rajta.
A várakozásnak sok haszna van. Például, ha megtanulsz várakozni és
megfigyelni a dolgokat, jobb döntéseket fogsz hozni. Ma talán azt
gondolod valamiről, hogy nem tudnál nélküle élni, de lehet, hogy holnap
örülni fogsz annak, hogy nélküle élsz. „…semmi jót nem tagad meg az Úr
azoktól, akik feddhetetlenül élnek” (Zsoltárok 84:11 NKJV). Tehát, ha
Isten azt mondja, „Várj!”, bízz benne! Vagy nem erre van most szükséged,
vagy pedig valami jobbat tervez számodra. Azt mondod: „Jó, de közben
mit csináljak?” A Biblia azt mondja: „Várjad az Urat, légy erős;
bátorodjék szíved és várjad az Urat!” (Zsoltárok 27:14 Károli). Ne
erőlködj, ne lármázz, ne cirkuszolj – engedd, hogy Isten végezze
munkáját, és te megerősödve fogsz kijönni mindebből, és jobb
eredményeket kapsz./FORRÁS: MAI IGE/
Kommentáld!