ÚR JÉZUS! MEG VAGY ELÉGEDVE SZÜLETÉSNAPOD ÜNNEPLÉSÉVEL?

Az Úr Jézus születésnapjának a megünnepléséről
földi élete idejében (33 év) nem olvasunk
a Bibliában. Mint emléknap, később sincs feljegyezve.
Mi, földi teremtmények általában annál inkább
ünnepeltetjük magunkat évről évre, születésnapunkra emlékezve. E nap körül sok a tervezés, szervezés, meghívás, ajándékozás. És végül a kérdések:

- Milyen volt? Hogy sikerült? Tetszett-e?
Több mint 2000 éve ünnepeljük az Úr Jézus születésnapját mindenütt a földkerekségen különböző módon: népek, kultúrák, szokások, hagyományok szerint.

Most kérdezzük meg az ünnepeltet!

- Úr Jézus, meg vagy elégedve születésnapod
ünneplésével? Tetszenek-e ezek az ünnepek?

- Röviden Ézsaiás próféta szavaival válaszolhatok:

- Ez a nép csak ajkával tisztel engem, a szíve
azonban távol van tőlem. De hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai.(Mt 15,8-9; Ézs 29,13).

- Miért? Úr Jézus, hogy érted ezt?

- Én világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz énbennem, ne maradjon a sötétségben.(Jn 12,46).

Mégis, a születésem után sokan a sötétséget választották.
Az első századokban a népek továbbra is pogány isteneket imádtak, misztikus vallásokat,
kultuszokat gyakoroltak. Ez nem kevés veszélyt
jelentett az első keresztyén gyülekezeteknek:
keveredést, összeolvadást a pogány kultúrákkal.
Minden történelmi korszaknak megvan a jellegzetes, sötét árnya. Csak két példát említek. Még születésem előtt az 5. században Mithrász, óperzsa istenség - a világosság és a jóság istenének segítője, aki később maga lett a napisten - egy új vallást terjesztett el egész Kis-Ázsia, majd a Római Birodalom területén: a Mithrász kultuszt.
Születésem után, a 3. században ez a vallás elérte a csúcspontját. Mithrászt messiásként tisztelték, aki mint napisten, győzni fog a gonosz hatalmak felett. December 25-én ünnepelték a születésnapját.
Később ezt jelölték ki az én Földre jövetelem
napjának is, vagyis karácsonynak.

- ez lenne az én születésnapom?
A földkerekségen más irányba tekintve, szintén
sötétséget találtam. A névleges kereszténység sokat átvett az egyiptomi, a babiloni és az ó germán pogányságból. Például a fák és oszlopok imádatát, amelyet a fenyőfák díszítésével vittek tovább. Az ősi Wotan főistenből nagyszakállú télapókat keltettek életre, akik az emberek között ajándékokat osztogatnak. A Skandináviában élő germánok december 25-én tarják a fény ünnepét (Lucia).
A reggel felkelő legyőzhetetlen Napot ünneplik,
és tisztelik a fenyőfát, a Yul fát, mint jelképet, az ősnemzést, az istenek emberré lételét.

ez lenne az én születésnapom?

- Ó, Úr Jézus, igen messze visszanéztél az
időben. Azóta sokat változott a világ. Milyen a
keresztyénség ma, hogyan ünnepelnek Téged?

- Hát igen, az utóbbi időben modern bálványimádással találkoztam. Bekopogtam néhány ún. keresztyén házba, azután bemutatkoztam, hadd lássam, ismerik-e azt, akit évről évre ünnepelnek.

Az 1. háznál:

- Én vagyok a világ világossága, aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága. (Jn 8,12).

- Halljátok, itt egy vak ember, nem látja, hogy fényben tündököl a ház, gyertyák lángolnak, fényszórók ragyognak, díszek csillognak és ő akar világítani.
- Szegény ember, eredj, keress máshol
munkát magadnak. (Szíveinket, gondolatainkat
ugyan ki ismeri, az maradhat sötétségben.)

- és becsukták az ajtót előttem, nem ismernek.

A 2. háznál:

- Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön,
nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha. (Jn 6,35).

- Ugyan, kedves pékmester, karácsonykor
kalácsot sütünk, meg bejglit, tortákat, kenyeret nem kérünk.

- és becsukták az ajtót előttem, nem ismernek.

A 3. háznál:

- Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem.(Jn 10,14).

- Ha te jó pásztor vagy, keressél juhokat, bárányokat, gyülekezetet magadnak. Mi egy nagy család vagyunk, és mi magunk akarunk ünnepelni.

- és becsukták az ajtót előttem, nem ismernek.

A 4. háznál:

- Én vagyok az út. (Jn 14,6).

- Halljátok? Jött valaki az utazási irodától, de mi télen nem kelünk útra, itthon ünnepelünk.

- és becsukták előttem az ajtót, nem ismernek.

Az 5. háznál:

- Én vagyok az igazság. (Jn 14,6).

- Halljátok? Egy ügyvéd ajánlja magát, de nekünk nincs peres ügyünk. (Egy kis csalás, veszekedés, hazugság nélkül pedig nem lehet megélni.)

- és becsukták az ajtót előttem, nem ismernek

A 6. háznál:

- "én vagyok az élet" (Jn 14,6).

- Szegény vándor! Látod mi az élet? Evés,
ivás, élvezet, szórakozás, ünnepeken ezekből
minél többet! Eredj innen, keress magadhoz való
embereket!

- és becsukták az ajtót előttem, nem ismernek.

- ez lenne az én születésnapom?

Az emberek terveznek, szerveznek, rohannak,
vásárolnak, csomagolnak, ajándékoznak, díszítenek, sütnek, főznek, esznek, isznak. Ünnepelnek igazi békesség és szeretet nélkül. De nem ismerik az ünnepeltet!

- Megértettük csalódásaidat, Úr Jézus, mondd,
milyen születésnapot akarsz magadnak?

- Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót. (Jel 3,20).

- Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az
én nevemben: ott vagyok közöttük. (Mt 18,20).

- aki énbennem marad, és én Őbenne, az terem
sok gyümölcsöt... Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek. -"Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket:"
maradjatok meg az én szeretetemben. (Jn 15,5-9).

Ez az én születésnapom!

- Köszönjük a válaszokat, Úr Jézus, megértettük.
Tudjuk, hogy az Atya küldött téged, de sokan
szeretnék azt is tudni, hogy milyen az Atya?

"Aki engem lát, látja az Atyát" (Jn 14,9).

- Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az Ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.(Jn 1,14).
Anna Mária Seidel