„Aki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak
barátja a király.” (Péld 22,24)
Jézus
a barátainak nevez minket.
Nem mondalak többé titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja,
mit cselekszik az ő ura; titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt,
amit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam néktek. (Jn 15,15)
De
hogyan lehetünk mi az Ő barátai? Egyszerű: hit és cselekedetek.
„És beteljesedett az Írás, amely ezt mondja: Hitt pedig Ábrahám az
Istennek, és tulajdoníttatott néki igazságul, és Isten barátjának neveztetett”.
(Jak 2,23)
„Ti az én barátaim vagytok, HA azokat cselekszitek, amiket én
parancsolok néktek.” (Jn 15,14)
Az Ő barátsága nagyon
komoly dolog. Nem pajtásság. Van feltétele a barátságának. Ő nagyon komolyan
vette ezt a barátságot. HALÁLOSAN komolyan.
„Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha
valaki
az életét adja az ő barátaiért.” (Jn 15,13)
A
mi feladatunk pedig, hogy az Ő szeretetét közvetítsük, bemutassuk:
„Senkinek semmivel ne
tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert aki szereti
felebarátját, a törvényt betöltötte.” (Róm 13,8)
„Mert az egész törvény ez egy Ígében teljesedik be: Szeresd
felebarátodat, mint magadat.” (Gal 5,14)
Kommentáld!