Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Senki sem ment föl a
mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia, aki a
mennyben van. Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják
fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem
örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát
adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem
hogy általa üdvözüljön a világ.
Jn 3,13-17
Elmélkedés:
Isten azért küldte el Fiát a világba, hogy általa üdvözüljön a világ –
olvassuk ma, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén az
evangéliumban. Szent Pál tanítása szerint az az igazi bölcsesség,
amikor az ember a Keresztben felismeri az üdvösség eszközét és nem akar
másról tudni, csak a megfeszített Jézus Krisztusról. Erre a
bölcsességre szeretnénk mi is eljutni Krisztus Keresztje előtti
mindennapi imáinkban, hogy szívünkbe fogadjuk a Kereszt titkát.
Krisztus tanítványaiként keresztünket felvéve kell követnünk Őt. A
kereszt Krisztushoz tartozásunk, szenvedésünk és önmagunk számára való
halálunk jele, de ugyanakkor a megdicsőülés jelévé is válik majd
számunkra a feltámadásunkkor.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Istenünk, köszönjük, hogy Jézus együtt akar lenni velünk is, miként
Simon Péter bárkájába. Istenünk, Te tudod, mennyit fáradozunk, milyen
kudarcokat élünk meg. Te látod mindennapi fáradozásainkat mennyire
eredménytelennek érezzük. Hozzánk is szólsz Jézus által, miként
Péterhez: vessétek ki a hálót halfogásra. Magunktól már sokszor
feladtuk volna. Add, hogy sose vonakodjunk Jézus szavának
engedelmeskedni! Add, hogy az Ő szavát követve megtapasztalhassuk az Ő
életet átalakító erejét. Add, - hogy elhagyva mindent, ami fölöslegesen
megköt minket, - szabadon követhessük Jézust!
Kommentáld!