Képzeld...
Képzeld azt, hogy egy folyóban úszol! A víz kéklő, és élő. Az élet vize ez.
Képzeld azt, hogy néha hullámokat vet a víz és sodródsz hol lassabban, hol gyorsabban!
Az élet dolgai ezek. Képzeld azt, hogy néha elfáradsz, szürke felhőkből
eső áztat, és olyankor a partra kívánkozol! Nehézségek ezek. Képzeld
azt, hogy egy-egy öbölben a folyó lelassul, és te megpihensz! A
gondoskodás öblei ezek. Képzeld azt, hogy partra szállsz és gazdagon
nyíló, illatos rétre találsz! Száz meg száz mosoly örökké nyíló szirmai
ezek. Képzeld azt, hogy langyos szellő karjai ölelnek, s szárítják
nedves ruhádat! Szerelmes kezek lágy fuvallatai ezek. Képzeld hozzá az
aranyló napot! Melegségét érzed a bőrödön és a szíved mélyén. A törődés
sugarai ezek. Képzeld azt, hogy a part mentén gyümölcsfák ontják feléd
tavaszló zöldjüket és te lombjaik alatt üldögélsz! A nyugodt pihenés
árnyai ezek. Képzeld azt, hogy behunyt szemmel falevelek suttogását és
fűszálak hajladozó neszét hallgatod! A csend hangjai ezek.
Képzeld azt, hogy gyümölcsöt szakítasz a fáról, és ízét kívánva
beleharapsz! A mézédes nedv hegyről lezúduló kristály patakként mossa át
tikkadt torkodat. Új életerő íze ez. Képzeld azt, hogy fürge szárnyú,
röpke pillangók játszadoznak pajkosan gondolataid körül! Az öröm apró
gyermekei ezek. Képzeld azt, hogy zamatos, fűszer illatú levegőt szívsz
be az orrodon, mely felüdíti tested, lelked! A szabadság illata ez.
Képzeld azt, hogy amikor kinyitod a szemed, és az égre pillantasz, fehér
felhők vattapamacsán át ívelő szivárványt látsz, mely a nap sugaraitól
áttetszően ezerszínűre festi folyódat! A szeretet sokszínűsége ez.
És most képzeld azt, hogy mindez valóság!
Kommentáld!