„…legyetek egymás iránt gyengédek…” (Róma 12:10)
Néha az eredményességünkkel és a kemény munkával mentegetjük,
ha a szeretet, szívesség, jóság, türelem, és a Lélek más gyümölcsei
hiányoznak az életünkből. Ez azonban ellentmond Krisztus tanításának. Ő
azt mondta: „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek
cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük…” (Máté 7:12). Mikor
segítettél valakin legutóbb úgy, hogy nem vártál semmilyen viszonzást?
Teréz anya mondta: „Az a nap, amikor nem vagyunk szeretettel mások felé,
nem éri meg, hogy megéljük”. A szeretetnek életmóddá kell válnia, egy
rögzült magatartásformává, minden napra vonatkozó elkötelezettséggé.
William Barclay mondta: „Sokkal több embert hozott be az egyházba a
valódi krisztusi szeretet kedvessége, mint a világ összes teológiai
érvelése; és sokkal több embert űzött el az egyházból a magukat
keresztyéneknek nevezők keményszívűsége és utálatossága, mint a világ
összes kételye.”
Elgondolkodtál már valaha azon, hogy azokat az apró bosszúságokat,
amik utadba akadnak nap mint nap, éppen Isten küldi, hogy alkalmad
legyen Krisztushoz hasonlóbbá válni? Önzetlennek lenni nagy csapás
lényünk legbelső lényegére. Azt jelenti, hogy hajlandóak vagyunk
lemondani saját kényelmünkről, előjogainkról, időbeosztásunkról,
álmainkról valaki más, vagy mások javára. Ez az, ami visszavezet minket
Krisztushoz.”
Kommentáld!