Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
„Csípőtök legyen felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen.
Hasonlítsatok az olyan emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt
megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. Boldogok
azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony, mondom
nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, körüljár és felszolgál
nekik. És ha a második vagy a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja
őket, boldogok azok a szolgák.
Gondoljátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj,
nem engedné betörni házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön
abban az órában, amikor nem is gondoljátok.”
Lk 12,35-40
Legyetek éberek – figyelmeztet minket Jézus az evangéliumban, mert nem
tudjuk, hogy mikor jön el Urunk. Szent Imre herceg, akit fiatalon és
váratlanul ért a halál, éber volt, s tudta, hogy bármikor találkozhat az
Úrral. Talán annak is volt köszönhető ez, hogy rendkívül nagy gondot
fordítottak nevelésére, amelynek a trónörököshöz méltó királyi erények és
a tudományok elsajátítása mellett helyet kapott a hitre és a lelki életre
való nevelés is, hiszen tanítója Szent Gellért volt.
Korunkban is legalább ekkora figyelmet kell szentelni minden gyermek
nevelésére és lelki fejlődésére, ügyelve arra, hogy a világi tudományoknál
fontosabb legyen az imádság és az életszentségre való törekvés.
Kommentáld!