Szeretettel köszöntelek a A BÉKE SZIGETE közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
S máris hozzáférhetsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, , blogolhatsz, hozzászólásokat írhatsz képekhez, videókhoz és tartalmakat tölthetsz fel.
Szeretettel várunk.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
A BÉKE SZIGETE vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a A BÉKE SZIGETE közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
S máris hozzáférhetsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, , blogolhatsz, hozzászólásokat írhatsz képekhez, videókhoz és tartalmakat tölthetsz fel.
Szeretettel várunk.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
A BÉKE SZIGETE vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a A BÉKE SZIGETE közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
S máris hozzáférhetsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, , blogolhatsz, hozzászólásokat írhatsz képekhez, videókhoz és tartalmakat tölthetsz fel.
Szeretettel várunk.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
A BÉKE SZIGETE vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a A BÉKE SZIGETE közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
S máris hozzáférhetsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, , blogolhatsz, hozzászólásokat írhatsz képekhez, videókhoz és tartalmakat tölthetsz fel.
Szeretettel várunk.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
A BÉKE SZIGETE vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ma gyönyörű élményben volt részem. Hazafelé jövet, a Krisztina
körúton arra lettem figyelmes, hogy a hátam mögött valaki hangosan
magyaráz. Hátranézve egy hatvanas nőt láttam, aki karon fogva vezetett
egy hajlott hátú, talán nyolcvannál is idősebb asszonyt. Közben hevesen
győzködte. "Minden nap ki kell mozdulni valahová. Én bizony megyek, ha
hívnak, ha van kedvem, ha nem, nem lehet folyton egyedül otthon ülni.
Olyan gyorsan elmúlik ez az egész, aztán az ember ott van, hogy nem élt
semmit, csak vége." A kis öregasszony bizonytalanul bólogatva követte,
majd félénken megkérdezte. "Most hová megyünk?" "A közértbe! Veszünk
pezsgőt, beletöltjük azokba a nagy talpas poharakban és megisszuk.
Hallottam, hogy van most gyümölcs pezsgő, abban alig van alkohol.
Megkóstoljuk."
Olyan melegséget éreztem a szívemben, hogy legszívesebben odamentem
volna megölelni a nőt. Arra vágytam, hogy én is adhassak így valakinek.
Aztán hamarosan adtam is, de azt már nem mesélem el.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!