Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Csípőtök legyen
felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen. Hasonlítsatok az olyan
emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről és
zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. Boldogok azok a szolgák, akiket uruk
megérkezésekor ébren talál. Bizony, mondom nektek, felövezi magát,
asztalhoz ülteti őket, körüljár és felszolgál nekik. És ha a második vagy
a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja őket, boldogok azok a
szolgák.
Gondoljátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj,
nem engedné betörni házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön
abban az órában, amikor nem is gondoljátok.”
Lk 12,35-40
Elmélkedés:
Legyetek éberek – figyelmeztet minket Jézus az evangéliumban, mert nem
tudjuk, hogy mikor jön el Urunk. Szent Imre herceg, akit fiatalon és
váratlanul ért a halál, éber volt, s tudta, hogy bármikor találkozhat az
Úrral. Talán annak is volt köszönhető ez, hogy rendkívül nagy gondot
fordítottak nevelésére, amelynek a trónörököshöz méltó királyi erények és
a tudományok elsajátítása mellett helyet kapott a hitre és a lelki életre
való nevelés is, hiszen tanítója Szent Gellért volt. Korunkban is legalább
ekkora figyelmet kell szentelni minden gyermek nevelésére és lelki
fejlődésére, ügyelve arra, hogy a világi tudományoknál fontosabb legyen az
imádság és az életszentségre való törekvés.
© Horváth István Sándor
Kommentáld!