Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték
tőle: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te
tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?” Jézus így felelt nekik: „Vajon
szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek a napok,
amikor elviszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek.”
Mt 9,14-15

Elmélkedés:

Keresztelő János tanítványai azt kérik számon Jézustól, hogy miért nem
figyelmezteti tanítványait a böjt megtartására, ami a korabeli vallásos
zsidóság számára a vallásosság egyik megnyilvánulása volt. E szavakat
olvasva fogalmazódik meg bennünk a kérdés: Mire való a böjtölés? Mi a
böjtölés helyes módja? Miért ajánlja az Egyház különösen is figyelmünkbe a
böjtöt a húsvéti előkészület idején?
A gyerekek – akikre még amúgy sem vonatkoznak a böjt előírásai – szokták
mesélni, hogy milyen nehéz volt számukra lemondani valamilyen finomságról.
Egy kisfiú mondta például, hogy édesanyja arra kérte, hogy ne egyen
fagyit, mert a testvére sem ehet megfázásos betegsége miatt, és biztosan
rosszul esne neki, ha családtagjait finom fagyival látná. Történetét
nagyot sóhajtva így fejezte be: „Hát én lemondtam a fagyiról! Ugye milyen
nagy hőstett volt, atya?”
Ha a gyermekek így is tekintenek a lemondásra, a felnőttek azért vegyék
komolyabban a böjtöt és a lemondásokat! Nem hőstett ez, amivel
büszkélkedni kell mások előtt. Főként nem Isten előtt. A helyes böjtölés
alapmagatartása az Isten előtti alázat és az Isteni Gondviselésre való
ráhagyatkozás. A táplálkozásban való mértékletesség azt a célt szolgálja,
hogy Istenre éhezzünk és testünk fegyelmezése közben jobban
töltekezhessünk a lelki javakkal. A nagyböjti időben Istenre vágyakozom,
aki lelkemet táplálja igazságával.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Jézus, add meg nekem, hogy mindig elégedett legyek azzal, amit te
adsz nekem, s adományaidban felfedezzem az életemet boldogító kegyelmet.
Segíts nekem, hogy ne a földi kincsek felé fordítsam szívemet, hanem
egyedül feléd, aki tudod, mire van szükségem az örök élethez. Nyisd meg
szememet, hogy észrevegyem a körülöttem élő nélkülözőket és szegényeket,
hogy önzetlenül, szeretettel segítsem őket. Köszönöm Jézusom, hogy megóvsz
engem attól, hogy a földi gazdagság miatt megtagadjam szereteted és
szegénység sem kényszerít tisztességtelen vagy becstelen cselekedetre.