2014. június 17. – Kedd

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Hallottátok, hogy ezt
mondták: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet! Én pedig azt
mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik
gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak
titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját
jókra és gonoszokra egyaránt, és esőt ad mind az igazaknak, mind a
bűnösöknek. Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek,
ugyan mi lesz a jutalmatok? Nem teszik meg ezt a vámosok is? És ha csak a
testvéreiteknek köszöntök, mi az, amivel többet tesztek? Nem teszik meg
ezt a pogányok is? Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a
ti mennyei Atyátok!”
Mt 5,43-48

Elmélkedés:

A tegnapi evangélium tanulsága szerint a szeretet segíti az igazságosság
elvének érvényre jutását. Vajon meddig megy el ez a szeretet? Van-e
határa? Meddig kell elmennünk a szeretetben? A mai evangéliumi részlet
erre ad választ. Jézus az ószövetségi törvényt idézi a szeretettel
kapcsolatban, amely a felebarátra és a jóakaróra terjedt ki. A törvény
szerint azonban nem kellett szeretni az ellenséget, sőt őt gyűlölni is
szabadott. Jézus korának ismert törvényét idézi: „Szeresd felebarátodat és
gyűlöld ellenségedet!” Könnyen elfogadható számunkra e parancs ószövetségi
eredetű első része (vö. Lev 19,18). A második rész, amely az ellenség
gyűlöletéről szól, inkább a kor általános szemléletét tükrözi. Ez a
szabály végeredményben legfeljebb puszta igazságosságnak felel meg, de
semmiképpen sem annak az isteni szeretetnek, amelyre Jézus bátorít minket.
A gyűlölet helyett Jézus az új elvet így fogalmazza meg: „Szeressétek
ellenségeiteket!” (Mt 5,44). Az általa javasolt szeretet tehát nem áll meg
a felebarátnál, hanem jóval tovább megy. Az ellenfelet, a rosszakarót is
szeretnünk kell, hogy ne az emberi könyörtelenség, hanem az Istentől
tanult irgalmasság győzhessen. Itt értjük meg, hogy az irgalmasságon, a
megbocsátáson van a hangsúly, mert az nem képes szeretni embertársát, aki
nem tud megbocsátani neki. Egyedül a szeretetből fakadó megbocsátás
következetes gyakorlása képes legyőzni a rosszindulatot.
© Horváth István Sándor
 
Imádság:

Irgalmas Uram, jóságos Uram, bátorságot adtál, hogy megérezzem: neked
szükséged van rám. Adj erőt, hogy szeretni tudjam a társadalom
kivetettjeit, úgy, ahogyan te szeretsz engem. Add, hogy megértsük: neked
szükséged van ránk, és nekünk is szükségünk van egymásra!