Abban az időben: Egy írástudó megkérdezte Jézustól: „Melyik az első a
parancsok közül?” Jézus így válaszolt: „Ez az első: Halld, Izrael! Az Úr a
mi Istenünk, az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből,
teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! A második hasonló
ehhez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Ezeknél nincs nagyobb
parancsolat.”
Az írástudó erre azt válaszolta: „Valóban, jól mondtad, Mester, hogy ő az
Egyetlen, és hogy rajta kívül nincs más. És azt is, hogy őt teljes
szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből szeretni, embertársunkat
pedig úgy szeretni, mint saját magunkat, többet ér minden égő- vagy véres
áldozatnál.” Jézus az okos felelet hallatára megdicsérte az írástudót:
„Nem jársz messze Isten országától.” Ezután több kérdést már nem mertek
neki föltenni.
Mk 12,28b-34
Elmélkedés:
Nagyon hasznos, ha látjuk a mai evangélium szövegösszefüggését. A gyilkos
szőlőmunkásokról szóló példabeszéd, amit hétfőn olvastunk, kiváltotta a
vallási vezetők ellenszenvét Jézus iránt, akik mindenáron bele akarnak
kötni. Először előállnak az adófizetéssel, majd az asszony kitalált
történetével, akit 7 testvér is feleségül vett (keddi és szerdai
evangélium). Miután mindkettőre Jézus ügyesen megfelel, a mai rész szerint
egy írástudó próbálkozik, és a legfontosabb parancsról kérdez. Jézus
egyértelműen válaszolja hogy az Isten iránti és az embertársak iránti
szeretet a legnagyobb törvény, s ezután, látva, hogy nem tudnak belekötni,
már nem is mernek neki több kérdést feltenni. Jézus korában mindhárom
kérdés nem csupán foglalkoztatta az embereket, hanem meg is osztotta az
embereket, akik különbözően foglaltak állást, és más-más volt a
véleményük. Jézus nem áll a szembenálló csoportok egyikéhez sem, hanem
rávilágít arra, hogy magasabb szinten is lehet ezeket a kérdéseket nézni,
amelyen már a lényeg kerül előtérbe. Szavaiból mi is megértjük, hogy végül
is minden azon fordul, hogy megvan-e bennünk a készség szeretetre. El kell
döntenünk, hogy mindenkivel vitatkozni akarunk vagy előre haladni a
szeretet útján?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Nem tudom, hogy milyen megpróbáltatások és nehézségek várnak ma rám, de
azt tudom, hogy minden a Te akaratodból történik, Uram, s ez elég nekem.
Kérlek, adj erőt, türelmet és alázatot, hogy a rám váró nehézségekkel
szeretetedhez méltón nézhessek szembe, s így áldozatomat egyesíthessem
Szent Fiad Krisztusi áldozatával.