A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: Ha igaz voltotok nem
  múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juthattok be a
  mennyek országába. Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: „Ne ölj!”
  Aki öl, méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az
  ítéletre mindaz, aki haragszik testvérére. Aki azt mondja testvérének:
  „Te esztelen!”, méltó a főtanács ítéletére. Aki pedig azt mondja: „Te
  istentelen!”, méltó a kárhozat tüzére. Ha tehát ajándékot akarsz az
  oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami
  panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj,
  előbb békülj ki testvéreddel. Csak azután térj vissza, hogy bemutasd
  áldozatodat! Ellenfeleddel szemben légy békülékeny, amikor még úton
  vagy vele, nehogy átadjon a bírónak, a bíró pedig a börtönőrnek, és a
  börtönbe vessenek. Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az
  utolsó garast is meg nem fizeted.
  Mt 5,20-26


  Elmélkedés:
  A mai evangélium kapcsán az a kérdés fogalmazódik meg bennünk, hogy
  mivel tudjuk felülmúlni a farizeusi törvénytiszteletet? Mi az a
  többlet, amely Isten előtt igazzá tesz minket? Mi az, ami nem
  hiányozhat belőlünk, ha a mennyek országába akarunk jutni?
  A felsorolt jézusi példák a testvéri szeretetre és az irgalmasságra
  irányítják figyelmünket, mint olyan értékekre, amelyek élettel töltik
  meg embertársainkkal és Istennel való kapcsolatunkat. A szeretet hiánya
  és a harag megmérgezi az emberekhez való viszonyukat. A megbocsátás
  hiánya pedig megakadályozza, hogy Isten elé álljunk, aki azt várja
  tőlünk, hogy mi is legyünk irgalmasok másokhoz, ahogyan ő is irgalmat
  gyakorol velünk.



  Imádság:
  Megfeszített és föltámadt Urunk! Taníts meg minket arra, hogyan küzdjük
  meg a mindennapi élet harcait, és így teljesebbé váljon életünk. Te
  türelmesen és alázatosan viseled az emberi élet terheit, miként
  kereszthalálod és szenvedésed kínjait.
  Segíts, hogy napi fájdalmainkat és konfliktusainkat, mint növekedésre
  kapott lehetőségeket fogadjuk, és így egyre hasonlóbbá váljunk Hozzád.
  Add, hogy türelmesen és bátran viseljük a szenvedéseket, bízva abban,
  hogy Te támogatsz.