„…a mi alkalmasságunk az Istentől van.” (2Korinthus 3:5)
Isten soha nem fog rád bízni olyan feladatot, amelyet az Ő
közreműködése nélkül is el tudsz végezni. Ő „…nem a mi cselekedeteink
alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idők
kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk…” (2Timóteus 1:9) hív el
minket. Amikor Isten rád bíz egy munkát, akkor kegyelmét is adja, hogy
el tudd azt végezni. De ne várd, hogy könnyű lesz! Isten arra hívta el
Mózest, hogy utasítsa a fáraót, hogy engedje el az összes rabszolgáját,
hogy elmehessenek egy olyan Istent imádni, akiben a fáraó nem is hitt.
Jónásnak azt mondta, hogy menjen Ninivébe, a világ legromlottabb
városába, és mondja nekik: „Térjetek meg, vagy meghaltok!”. Amikor Isten
elhívta Jeremiást, hogy az Ő üzenetét átadja egy kemény, makacs,
én-központú népnek, akik nem voltak hajlandók rá hallgatni, Jeremiás
annyira sírt, hogy „a zokogó próféta” néven vált ismertté. Ha tehát most
alkalmatlannak érzed magad, Isten nélkül – az is vagy! A Biblia hősei
nem pattantak csak úgy fel a helyükről és nem mondták, hogy: „Semmi
gond, én elintézem!”. De íme, a jó hír: Isten nem arra hív, hogy Neki
dolgozzunk, hanem, hogy Vele – ez pedig garantálja a sikert.
Azt mondod: „De én nem vagyok rá képes”. Semmi probléma: „Nem mintha
önmagunktól, mintegy a magunk erejéből volnánk alkalmasak… a mi
alkalmasságunk az Istentől van. Ő tett alkalmassá minket” (2Korinthus
3:5-6). Azt mondod: „De nincsenek meg hozzá a szükséges anyagi
forrásaim”. Nem gond: „Az Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden
kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel
rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó cselekedetre” (2Korinthus
9:8). Azt mondod: „De nincs hozzá erőm”. Semmi baj: „Mindenre van erőm a
Krisztusban, aki megerősít engem” (Filippi 4:13).
Kommentáld!