Mit tegyünk, mit ne tegyünk nagy melegben

Főleg a csecsemők, kisgyerekek, 65 évnél idősebbek, fogyatékkal élők, szívbetegek és magas vérnyomásban szenvedők tartoznak kánikulában a veszélyeztetettek körébe, náluk kiemelten oda kell figyelni, hogy elég folyadékhoz jussanak, és a déli órákban ne tartózkodjanak a napon. Mindenkinek ajánlott a fokozott folyadékbevitel és a magas faktorszámú naptejek használata.

Hőségben rosszullétet okozhat a hirtelen, erőteljes mozgás, ezért a betegek lassan, fokozatosan váltsanak testhelyzetet. A szédülés azt jelzi, hogy nincsen elég folyadék az érpályákban, ezt fokozatosan, apránként pótolni kell. A melegből adódó rosszullétek miatt jobb, ha a szívbeteg kánikulában nem vezet autót.
Unalomig ismert szabály, hogy fedetlen fővel ne tartózkodjunk huzamosabb ideig a napon. A felmelegedő agy fejfájással, hányingerrel jelez, súlyosabb esetekben a test hőmérséklete - akár a láznál - megemelkedik, s végül teljesen felborulhat a hőháztartás: a beteg összeesik, eszméletét veszti.

Étel – ital a nagy hőségben
A forró napokon szervezetünk energiaszükséglete 15 százalékkal csökken. A kalória- és zsiradékdús ételek fogyasztása fokozza az izzadást és rossz közérzetet, emésztési problémákat okozhat. Ezért naponta inkább többször együnk és keveset, a napi étrendet pedig lehetőleg kalóriaszegény, könnyen emészthető ételekből állítsuk össze. Ne együnk meleg leveseket. Ha levesre vágyunk, hideg gyümölcslevest fogyasszunk. Ne ragaszkodjunk a meleg ebédhez és vacsorához. Ne használjunk erős csípős fűszereket sem, mert ezek fokozzák a verejtékmirigyek működését. A kellemes közérzet eléréséhez hozzátartozhat egy-egy jó minőségű fagylalt vagy jégkrém fogyasztása is.

A hőség hatására erőteljesebben izzadunk, folyadékot és ásványi anyagokat is veszít a szervezetünk, amit feltétlenül pótolnunk kell. A kisgyermekeknél és az időseknél fokozottan kell figyelni a megfelelő mennyiségű folyadékfelvételre (ez nagy melegben akár napi 3 liter is lehet). A napi szükségletet fedezhetjük kefir, joghurt, gyümölcsleves, ivóvíz, különböző ásványvizek, natúr gyümölcslevek, gyümölcstea vagy paradicsom ivólé, illetve friss zöldségeknek és gyümölcsöknek fogyasztásával.

Nehezebb helyzetben vannak a hipertóniában, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, esetükben ugyanis nem korlátlan a folyadékfogyasztás. Bár az izzadás miatti folyadékvesztés súlyosabb esetekben szívritmuszavart is okozhat, ám a nagy folyadékbevitel is kóros terhelést jelenthet a szervezetüknek. Ezért aranyszabály, hogy óránként egy deci, azaz naponta másfél liter folyadékot szabad inniuk. A szénsavas italok vízhajtó hatásuk miatt kerülendők, a legjobb a buboréktalan ásványvíz vagy a káliumban

gazdag narancslé.

(forras:net)