Bálint Sándor - Ünnepi kalendárium
(részlet)
Az ünnepet
Székesfehérvárott első szent királyunk is megüli. Egyik alkalommal a
Napbaöltözött Asszony nagy jeléről Gellért beszélt István és udvara előtt. Az
Érdy-kódex nyilván hazai hagyomány nyomán írja, hogy Gellért tanácsának
intéséből akkoron kele föl, hogy az Szüz Máriát ez Magyarországban
Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es
ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé.
Az Árpád-ház, Árpád
megkeresztelkedett hada, nemzetsége így Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta
magát. Az országot, vagyis önnön uraságát, uralmát és a királyságot a Szűzanya
szimbolikus tulajdonának, Mária örökségének érezte, vallotta. E választásba még
nyilván a pogány Boldogasszony-tisztelet, archaikus Emese-hagyomány is
közrejátszott: Mária az Árpádoknak mennyei édesanyja és oltalmazó
királynéja.
Már Árpád fehéregyházi sírja fölé is a Nagyboldogasszony
tiszteletére emeltek templomot, de az ő patrociniuma alatt állott a
székesfehérvári bazilika, királyaink koronázó és temetkező helye, továbbá az
esztergomi bazilika, a kalocsai érseki, váci, győri püspöki székesegyház: a
szent király alapításai.
Correggio: Mária
mennybevitele
(Parmai dóm, kupolafreskó Készült: 1526-1530
Illuszionisztikus eszközökkel Correggio a kupola boltívét
a megnyíló
égbolt látomásává tudta változtatni.)
Kommentáld!