Jézus egy alkalommal ismét magához hívta a népet, és így tanította őket:
„Hallgassatok rám mindnyájan, és jól értsétek meg! Nem az szennyezi be az
embert, ami kívülről jut az emberbe; hanem ami az emberből származik, az
szennyezi be őt.” Amikor Jézus a népsokaság elől bement a házba,
tanítványai megkérdezték tőle, mi a példabeszéd értelme. Ezt felelte: „Hát
még ti sem értitek? Nem tudjátok, hogy amit megeszik az ember, az nem
szennyezheti be, mert nem a szívébe jut, hanem a gyomrába, és a félreeső
helyre kerül?” Ezzel tisztának mondott minden ételt.
Aztán így folytatta: „Ami az emberből ered, az teszi tisztátalanná az
embert. Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat,
paráznaság, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat,
csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság. Ez a sok
rossz mind belülről származik, és ez teszi tisztátalanná az embert.”
Mk 7,14-23
Jézus arról beszél a mai evangéliumban, hogy az ember szívéből, belülről
származik minden rossz. Ez azokra az emberekre vonatkozhat, akik nem
ismerik fel a szívükbe írt isteni törvényt vagy kitörlik azt. De ugyanígy
a jó is a szívük mélyéből fakad, ha ezeket a törvényeket belátjuk és
megtartjuk. Isten a saját képmására alkotta meg az embert és belénk írta a
jó képességét is. Rosszra hajló emberi természetünk néha fellázad Isten
ellen. E kísértéseket kell legyőznünk önmagunkban. A gonosz lélek által
sugallt kísértések és az Isten által nekünk juttatott kegyelem között kell
nap mint nap választanunk szabad akarattal. Tudunk-e együttműködni a
kegyelemmel? Isten segítségével képesek vagyunk,csak engedjük, hogy Ő vezessen bennünket.
Kommentáld!