2013. október 12. – Szombat

   Egy alkalommal, amikor Jézus tanított, felkiáltott egy asszony a tömegből:
   „Boldog a méh, mely  hordozott téged, és az  emlő, amely táplált!” Erre  ő
   így válaszolt: „És még milyen boldogok azok, akik Isten szavát  hallgatják
   és meg is tartják!”
   Lk 11,27-28

   Elmélkedés:

   A tömegből felkiáltó asszony Jézus édesanyját nevezi boldognak, ő  viszont
   még boldogabbnak tartja  azokat, akik  hallgatják Jézus  tanítását. A  két
   kijelentés nem ellentmondásos. Közös alapjuk nem más, mint a Jézussal való
   személyes kapcsolat, ami minden  emberi boldogság alapja. Jézus  édesanyja
   számára a  boldogságot  a fiával  való  kapcsolat biztosította.  Mária,  a
   názáreti leány az  angyali üdvözletkor így  imádkozott: „Boldognak  hirdet
   engem minden nemzedék” (Lk 1,48).  Boldogsága a Jézussal való  közelségből
   és lelki kapcsolatból fakadt.  Lélekben együtt volt  fiával még akkor  is,
   amikor a keresztúton a testi szenvedéseknek csak szemlélője lehetett.
   A mi számunkra  a tanítás  hallgatása és a  szentségekben való  részesedés
   biztosítja a baráti, testvéri, személyes viszonyt Jézussal. Isten szavának
   hallgatásához  elegendő,  ha  megnyitom  fülemet.  E  szavaknak   tettekre
   váltásához azonban a  szívemet is meg  kell nyitnom, ezt  szeretné az  Úr.
   Hittel és engedelmességgel érdemes figyelnem a szóra, az igazságra,  amely
   életemet a helyes irányba állítja s Isten felé vezet.
   A keresztény  hívők részéről  jogos igény,  hogy eljusson  hozzájuk  Isten
   szava. Ennek teljesítéséhez olyan személyekre van szükség, akik az  isteni
   megszólítás, hívás és küldés révén  vállalják az igehirdetés feladatát.  A
   Hit évében imádkozzunk azért, hogy napjainkban is legyenek olyan fiatalok,
   akik vállalják a hit hirdetését!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenünk, Te  vagy az  ura az  időnek és  az örökkévalóságnak.  Add,  hogy
   megértsük: életünk Fiad, Jézus Krisztus  által teljes értelmet nyer.  Add,
   hogy felismerjük: ég és föld elmúlnak, de a Te Igazságod örökkévaló.  Add,
   hogy rádöbbenjünk:  bármit gyűjtünk,  mulandó csupán,  de a  szeretet  nem
   múlik el soha. Add,  Urunk, hogy a ránk  bízott idővel jól  gazdálkodjunk.
   Add, hogy tudjuk  csendben figyelni  a jeleket, melyeket  minden nap  adsz
   nekünk. Add, hogy a te szeretetednek semmit elébe ne tegyünk!