2014. január 28. – Kedd

   Egy alkalommal Jézust  fölkeresték anyja és  rokonai. De nem  mentek be  a
   házba, ahol  Jézus  tanított, hanem  hívatták  őt. Akik  körülötte  ültek,
   odaszóltak Jézusnak: „Anyád és rokonaid  kint vannak, és keresnek  téged.”
   Jézus azonban így válaszolt: „Ki az  én anyám? Kik az én rokonaim?”  Aztán
   végighordozta tekintetét a körülötte ülőkön, és csak ennyit mondott: „Ezek
   az én anyám és rokonaim. Aki teljesíti Isten akaratát, az az én testvérem,
   nővérem és anyám!”
   Mk 3,31-35

   Elmélkedés:

   Jézus anyja  és  rokonai  nem  hagyományos  rokonlátogatásra  érkeznek.  A
   történet  tegnapi  előzményéből   kiderül,  hogy   Jézus  ellenfelei   azt
   gondolják, hogy  az ördögűzéseiről  híres Mester  az ördögök  fejedelmével
   szövetkezik. Feltételezésük juthatott el  Jézus családjához, akik  azonnal
   indulnak, hogy  hazavigyék  őt.  Szavaival  Jézus  nem  akarja  megtagadni
   rokonait, akik felültek  a hamis vádaskodásnak,  de kifejezésre  juttatja,
   hogy azokat  tartja családjának,  akik  odaadóan figyelnek  tanítására  és
   megvalósítják azt életükben. Jézus tehát  a családi és baráti  kapcsolatok
   körét kiszélesíti tanítványaira. Mindenkit  testvérének tekint, aki  hozzá
   csatlakozik és hisz benne, illetve aki  az Atya akarata szerint él. Ki  az
   én testvérem? – kérdezhetjük. A válasznak nem szabad leszűkítőnek  lennie,
   hanem lehetőleg mindenkit testvérünknek és barátunknak kell tekintenünk.
   Könnyen megtudhatjuk,  hogy  mit  érezhetett  Jézus,  amikor  családtagjai
   megérkeznek hozzá és elmondják jövetelük okát. Gondoljunk csak arra,  hogy
   amikor  idegenek  vannak  rólunk  rossz  véleménnyel,  akkor  ezen   hamar
   túltesszük  magunkat.   De   amikor  közvetlen   családtagjaink   részéről
   tapasztalunk meg nem értést, akkor elcsodálkozunk ezen, az ilyen különösen
   is rosszul esik. Legyünk őszinték és csak jót feltételezzünk másokról!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Ó Krisztus Jézus, hiszem, hogy igaz Isten  és igaz ember vagy. Te vagy  az
   isteni út, mely végtelen biztonsággal  hidalja át azt a szakadékot,  amely
   elválaszt engem az Istenségtől. Hiszem, hogy szent emberséged tökéletes és
   oly hatalmas, hogy engem nyomorúságaim, hiányaim és gyarlóságaim  ellenére
   el tud  vezetni  oda, ahol  te  magad vagy:  az  Atya keblére.  Add,  hogy
   hallgassak szavadra, kövessem példádat, és soha el ne szakadjak tőled.